Színház

Első nagyszínpadi rendezése a Rejtő Jenő A tizennégy karátos autó című regényéből készült zenés képregényszínház. Amellett, hogy e műfaji meghatározás pontosan mit is takar, beszélgettünk arról is, hogy miért nehéz Rejtőt dramatizálni, szóba került a Katona József Színház meg a Színház- és Filmművészeti Egyetem helyzete, s persze a politikai befolyás kérdése is.

A séta végén Vecsei H. Miklós leteszi a földre az eloltott fáklyát, és elindul a Költő utca felé. Nem fordul vissza, nem néz hátra. Akkor sem, amikor a nézők egy része tétován tapsolni kezd. Mit akar ez jelenteni?

A korabeli sajtó minden idők legnagyobb színházi botrányaként számolt be arról a nehezen besorolható produkcióról, amelyet 1983. május 21-én mutattak be a Budapest Sportcsarnokban. Kossuth-díjas művészeket és válogatott labdarúgókat ígértek, zenét, táncot és társadalomkritikát, de az előadás a paradicsomdobálás miatt maradt emlékezetes.

A Színház és Filmművészeti Egyetemről most elűzött hármak útja a vidéki színházaktól a Katonáig egyet jelentett a rendezői színház magyarországi megteremtésével. Munkálkodásuk színháztörténeti jelentőségű.

Az egyik művész koronavírusos lett, minden dolgozót letesztelnek.

„Gorcsev Iván, Vanek úr és Vendier őrmester legendáriumából igazi, varázslatos összművészeti élmény” – áll a TRIP és a Városmajori Szabadtéri Színpad közös bemutatójának netes színlapján a nagyralátó fordulat, amely vészcsengőként hangzik a verzátus színházlátogató számára, s még csak nem is a négyszögletes fogazatú altiszt nevének elgépelése miatt.

Társulatának, az általa is alapított szegedi Metanoia Artopédiának a története összefonódik az idén 30 éves Thealter színházi fesztiváléval. A színpadon különleges mikrovilágokat teremt, előadásainak témája három évtizede az emberi törékenység és nagyság. Az idei Thealteren is látható a Jég-doktrínák című rendezésének újabb variációja.

Az öregedés kegyetlen, megalázó és ellenállhatatlanul mulatságos. Ezt az alaptételt számtalan nagyszerű, közepes és egészen pocsék szórakoztatóipari termék igazolta már, így hát az amerikai Jeanie Linders járt úton haladt, amikor az ezredforduló táján egész estés zenés darabot szentelt a női klimax témájának.

Természetesen a Cyrano szerzőjéről van szó - róla szól Alexis Michalik kasszasikere.

A színész kiállt az egyetemen tanító tanárok és a tüntető diákok mellett.

Nem tartja magát politikusnak, de szakmai felelősségérzete arra késztette évekkel ezelőtt, hogy ne csak véleményt mondjon, hanem cselekvő résztvevője legyen a közéletnek.