Cirkusz

A Recirquel Újcirkusz Társulat: Párizs éjjel

  • Sisso
  • 2014. november 9.

Színház

A Recirquel Újcirkusz Társulat Párizs éjjel című premierje a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál nyitánya. A Müpa monumentális épülettömbje mellett épült hagyományos cirkuszi sátorban zajlik az előadás, amely természetesen lélegzetelállító, az artisták szépek, mintha rajzolva volnának, és ha nem esnek le a kötélről, őrjöngve tapsol a közönség.

A cirkuszban az a fenséges, hogy miközben illúzió, pont nagyon reális a fizikai veszély. Nincsen ebben semmi hiba. Pár tévesztés be is csúszott azért, de a buzogányos zsonglőr vicces lúzerjelenetet csinált belőle, és így annak az opusznak volt valami esendőségi dramaturgiája legalább. Mert hogy annak is kell lennie, erre épül a kortárs cirkusz, különben olyan lesz, mintha kortárs táncnak hívnánk a puszta kunsztokra alapozó táncrevüket. Mutasson túl önmagán a produkció, reflektáljon a jelenre, a velünk élő aktualitásokra, legyen az a műfajon belüli vagy kívüli ügy. Legyen lelke, na. Annyira vártam ezt, pont a lenyűgöző, de az új gondolatok híján egyre fárasztóbb látvány miatt. A műsorfüzet ígérete az volt, hogy a harmincas évek Párizsának dekadens és mondén világát idézi majd a produkció. Berzsenyi Kriszta légies, „leváló alkatrészekkel” ellátott szellemes jelmezei és Marton Ádám hajszobrai ezt teljesítették is, de Brassaï jellegzetes univerzuma a külsőn sem derengett át túlságosan, pedig állítólag ez inspirálta Vági Bence író-koreográfus-rendezőt. Ez lett volna a fő truváj, a Paris de Nuit-sorozat, amitől kortárs gellert kaphatott volna a cirkuszi hűhó. Ködös éjszakák, törött fürdőszobai tükör, magányos gorgó a Notre Dame tetején, csókolózó szerelmesek, fák árnyékai, könyvesboltok kirakata. Vagy hogy a kánkán is csomót keressek, legalább a korabeli táncos mulatóhelyek társadalmi háttere. Ebből szinte semmi, átfogó színházi gondolat semmi, zenés látványorgiának viszont dobogós volna az első hazai cirkuszrevü fesztiválon.

Müpa, október 3.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."