Balett

A skarlát betű

Színház

Hawthorne regényének első táncadaptációjára vállalkozott a Győri Balett. A történetet a koreográfia előbb kezdi, mint a regény: éppen ezzel oldja fel az egyik legnagyobb feszültségforrást, hiszen itt rögvest megtudjuk, hogy Dimmesdale tiszteletes a másik házasságtörő fél. Ez azonban Velekei László koreográfiájának a legerősebb pontja. Maga a bűn elkövetése és Hester magára hagyása szimbolikusan simul bele a háromszintű térbe, amely a középkori moralitásdrámákat idézi. Feszes és szabályozott koreográfia mutatja a puritán közösség erős és nyomasztó erejét, míg Hester (Matuza Adrienn) és Dimmesdale (Jekli Zoltán) fellépését nagy, széles, drámai, majd megtört mozdulatsorok kísérik – az érintés és érinthetetlenség határával játszva.

Az egyetlen hiány az, hogy nem találja meg a darab a mű csúcspontját. A regény trükkje ugyanis pont az, hogy nem a végkifejlet a hangsúlyos; a kulcs az értelmezéshez a pellengérjelenet, amikor Hester, Pearl és Dimmesdale titokban együtt állnak fel a város szégyenhelyére, itt érnek össze a szálak, itt sűrűsödik és olvad össze a bűn és felvállalása, feloldásának vagy feloldhatatlanságának momentuma. A balett ezen átsiklik, de ettől még nem sikertelen az adaptáció. Az atmoszférateremtés, a puritán erkölcsösség és az álszentség tánclépésekbe ültetése remek, a főszereplők páros koreográfiái ugyancsak át tudják adni a regényben lévő feszültséget.
A színpadkép kifejező – a templomi padok kreatív használata, a függőleges szimbolikus színpadfelosztás (díszlet: Bozóki Mara) és a jelmezek (Velich Rita) egészen fantasztikusan tükrözik a történet árnyalatait. A Győri Balett így aztán bőven többet és jobban hoz, mint az eddigi adaptációs kísérletek bármelyike.

Müpa, február 20.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.