A Turay Ida Színházat 2000-ben alapította Darvasi Ilona jelmeztervező, Nemcsák Károly felesége. Koncepciója az volt, hogy néhány jól csengő nevű, de már kissé megkopott sztárral, Huszti Péterrel, Benkő Péterrel, Piros Ildikóval és a színház vezetésében is szerepet kapó Mikó Istvánnal vígjátékokat, operetteket, népszerű színdarabokat játszó hakniszínházat alapít. „Nem a kritikusoknak, hanem a közönségnek” – ahogy interjúiban fogalmaz a színházvezető. Nem is számította el magát. Ma már – saját bevallása szerint – évi 400-500 előadást nyomnak le országszerte, elsősorban vidéki és fővárosi művelődési házakban. Darvasi Ilona szerint 2012-ben 157 ezer fizető nézőjük volt, amivel 120 milliós bevételt értek el az Előadó-művészeti Iroda adatai szerint. 2013-ban 123 ezren látták őket, a cég árbevétele 200 millió körül van évente. Az idősebbek mellett a másik nagy célcsoportot, a gyermekeket is megcélozták, erre alapították a Turayval teljes szimbiózisban élő Magyar Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Színházat. Ez utóbbira, úgy tűnik, nem hoztak létre új céget, telephelyet, mindemellett különös, hogy egy magántársaság használja a nemzeti jelzőt.
Néha egy mosoly nem elég
| ||
A színház nonprofit kft.-ként működik, ahogyan elődje, a 2012-ben megszűnt Szemiramisz Színházi, Kulturális és Sportrendezvény-szervező Nonprofit Kft. is. Így tehát a fizetésen, megbízási díjakon kívül a tulajdonosok nem tudnak olyan egyszerűen pénzt kivenni belőle. Igaz, a színház vezető színésze sokáig Nemcsák Károly volt, és a tanítóképző főiskolát végzett Darvasi is számos produkcióban megjelenik jelmeztervezőként.
A színház önerőből tartja el magát, hangsúlyozta Darvasi Ilona, aki most alapító igazgatónak mondja magát, mert az ügyvezetést – vélhetően csak formálisan – lányának, Darvasi Cecíliának adta át. 40 fős társulatuk van, de jellemzően csak a műszak van bejelentve, a színészek számláznak, bár legtöbben csak a Turaynál játszanak. Az előadások rendezői Mikó István, Csiszár Imre, Cseke Péter, Bozsó József, Bencze Ilona, Böhm György és Kerényi Imre.
Az előző színházi törvény hatálya alatt 2011-ben és 2012-ben megkapták az I. kategóriás besorolást, amivel állami támogatás is járt. 2011-ben 130,4 millió, 2012-ben 138,6 millió forintot kaptak – tudtuk meg az Emberi Erőforrások Minisztériumától. 2013-ban pedig sikerült 65,8 milliós tao-bevételre is szert tenniük. Darvasi szerint ezeket az összegeket megtakarították, holott az állami támogatást az adott évben fel kell használni. A 2011-es 471 milliós bevétel mellé csupán 315 millió költségük volt, így sikerült az állami támogatásnál is nagyobb összegű, 153 millió forint adózott eredményt produkálniuk. A társaság saját tőkéje a 2009-es 16 millióról tavalyra 299 millióra hízott, az állami támogatásnak is köszönhetően. Tavaly megváltozott a támogatási forma, így – független társulatként – pályázhattak működési támogatásra: 2013-ban 12 milliót, idén 8 milliót kaptak. Az NKA-tól viszont az elmúlt öt évben mindösszesen 5 millió forint támogatásban részesültek – tudtuk meg a mecénás szervezettől.
Idén nekifutottak a kiemelt státusnak, amivel automatikusan állami támogatás is jár, de a Színházművészeti Bizottság visszautasította őket. Hiába kérdeztük a grémium néhány tagját, hivatalos indoklást nem kaptunk. Az okok között lehet, hogy a bizottság, de különösen annak egykori elnöke, Vidnyánszky Attila nem akar magánszínházakat bevonni az államilag támogatott körbe. (Az, hogy a Karinthy Színház végül megkapta ezt a státuszt, információink szerint nem a bizottságon, hanem a minisztériumon múlt.) Természetesen a Turay habkönnyű, kereskedelmi repertoárja elég indok lenne, hogy ne kapjanak (kiemelt) állami támogatást, de tudjuk, nem csupán esztétikai megfontolások alapján osztogatják az adóforintokat. Márpedig a Turay Ida Színház egyike volt annak a 15 intézménynek, amely 2008. november 24-én a Debreceni Csokonai Színházban Vidnyánszky Attila vezetésével megalapította a Magyar Teátrumi Társaságot. Nemcsák Károly pedig elkötelezett támogatója a jobboldalnak, ott ült Orbán Viktor mögött a nagygyűlések tribünjein, most épp a Szomszédok teleregény népszerűségét sokadszorra meglovagolva gazdagréti fideszes plakátokon mosolyog. De úgy látszik, ez kevés. Az egyik bizottsági tag név nélkül annyit mondott, hogy mostanában nagy a verseny a jó politikai kapcsolatokkal rendelkező pályázók között, hiszen az elosztható pénz nem növekedett, az új belépőknek csak úgy juthat a tortából, ha a régiek kicsit karcsúbb szeletet kapnak.
A köz haszna
| ||
Bár Darvasi kelendő portékát kínál, azért nagy biztonság a számára, hogy három önkormányzattal is sikerült a kft.-nek közhasznúsági szerződést kötnie. Túl nagy összegekhez nem jut ezek által a színház, és ingyenes előadások keretében szolgáltat is évente összesen 7 millió forintért, de a kiemelt státusz megszerzésének alapfeltétele a közhasznúsági szerződés, másrészt a helyi művelődési házakban olcsón vagy ingyenesen jut próbateremhez, játszóhelyhez. Óbuda önkormányzatától megtudtuk, hogy 1 millió forintjukért két ingyenes előadást kapnak. (Egy közepes kőszínház telt házas bevétele esténként egymillió forint körül van.) Fontosabb, hogy 26 estén felléphet a társulat az Óbudai Teátrumban, és a bevétel a Turay Ida Színház Kft.-t illeti meg, amely a színházi produkciók költségeihez jegyszedők biztosításával járul még hozzá, egyébként minden költséget az Óbudai Kulturális Központ áll – közölte az önkormányzat. A teremhasználatért délelőtti előadásoknál 50, esti produkcióknál 150 ezer forintot fizet a színház.
A Ferencvárosi Önkormányzattól 3 millió forintot kapnak, amiért három előadást és egy október 23-i ünnepi műsort kell prezentálnia a Turaynak – tudtuk meg Bácskai János polgármestertől. Ezenkívül 12 felnőtt- és 3 gyerekelőadást tarthatnak a Ferencvárosi Művelődési Központban. Törökbálint önkormányzata szintén 3 millió forintot juttat számukra évente, ezért két ingyenes előadást szolgáltatnak, ezenkívül 6 nagyszínházi és 9 gyerekelőadást rendezhetnek a saját hasznukra. Az előadások mellett mindhárom önkormányzat igénybe veheti a Turay Ida Színház szolgáltatásait saját szervezésű ünnepségein.
A legtöbbet, szám szerint 164 estét a József Attila Színházban szerepelt a Turay Ida Színház 2011 óta. Tarlós István 2011 augusztusától nevezte ki Nemcsák Károlyt a József Attila Színház élére, bár a szakmai bizottság nem őt ajánlotta. Elődjének, Koltay Gábornak az volt a legfőbb bűne, hogy a városvezető utasítása ellenére meg akarta tartani a társulati formát, és leszerződtette a színészeket. Nemcsák azzal a feltétellel kapta meg a színházat, hogy felmond a társulatnak. Jelentős adóssággal terhelt, üres színházat kapott, amit családi segítséggel töltött meg. Darvasi azt mondja, az együttműködésből leginkább a József Attila Színház profitált, hiszen ha ők nincsenek, nem tudnak játszani az angyalföldi teátrumban. Nemcsák szerint az arra az évre kapott 55 millió forintból bajosan hozott volna létre saját erőből előadásokat. Ám most már, hogy a színház beindult, egyre kevésbé van szükség a Turay segítségére, mondja Darvasi. Míg a 2011/2012-es évadban 14, a következőben 12, az ideiben csupán négy turays darab szerepel a József Attila Színház programjában, de Nemcsák szerint kettőtől – a Hajmeresztőtől és A doktor úrtól – elbúcsúznak. Így csupán a kecskeméti színigazgató Cseke Péter rendezésében a többek között Nemcsák Károly és Mikó István főszereplésével adott Indul a bakterház és a Nemcsák és Keresztes Ildikó főszereplésével, Huszti Péter rendezésében látható Anconai szerelmesek marad műsoron.
| ||
Bár Nemcsák Károly először rossz néven vette, hogy a Turay Ida Színházról szóló cikk kapcsán a feleségével kötött szerződésekre is kíváncsiak vagyunk, végül megmutatta őket. Két modell bontakozik ki ezekből. Az egyik legjobban futó előadást, az Anconai szerelmeseket esténként nettó 590 ezer forintért megvette a József Attila Színház. A Turay kifizeti a színészeket, ám a műszakot és az ennél a darabnál meglehetősen borsos jogdíjakat a József Attila Színház állja. De ez a kivétel. A legtöbb darab esetében 50-50 százalékban osztoznak az előadás jegybevételén, ami telt ház esetén átlag nettó 1,3 millió forint – árulja el Nemcsák. A színészeket itt is a Turay fizeti, míg a műszakot és a szerzői jogdíjakat a József Attila Színház állja. Az utóbbi jelentős teher, általában a jegybevétel 10–20 százaléka. Néhány produkció, mint az Indul a bakterház esetében, 60 százalékra felkúszik a magánpartner részesedése. De ez ritkaság. Úgy tűnik tehát, hogy a Turay Ida Színház egy jól bejáratott kőszínházi játszóhelyhez jut az üzlettel, míg a József Attila Színház népszerű produkciókat kap. Nem tudjuk, hogyan mennek ezek a darabok, de az tény, hogy a 2011-es 116 ezres nézőszám 2012-re 76 ezerre csökkent, majd tavaly 90 ezerre visszakúszott az angyalföldi teátrumban.
Nem csak Nemcsák
Hasonlóan élt szimbiózisban a magánszféra és az önkormányzati színház akkor, amikor Darvasi Ilona a soproni Petőfi Sándor Színház igazgatója volt, vagyis 2007 és 2012 között. Ekkor adta át a Turay vezetését az első házasságából született lányának – így nem volt összeférhetetlen, hogy a Szemiramisz kht.-tól (később kft.-től) vásárolt előadásokat. Darvasi formálisan azért mondott le 2012-ben, egy hónappal a mandátuma lejárta előtt a soproni színház vezetéséről, mert a színházat fenntartó ProKultúra Sopron Nonprofit Kft. nem kívánta – a Turayban sokat rendező – Huszti Péter tanácsadói szerződését meghosszabbítani. A ProKultúra egyik munkatársától azonban úgy tudjuk, a válás oka elsősorban az volt, hogy a város több saját produkciót akart. Sem Darvasi, sem a ProKultúra nem árulta el, milyen volt a Turay és a saját produkciók aránya, és milyen volt az üzleti modell. Utóbbinak közérdekű adatkérelmünkre a törvény szerint ki kellett volna adnia a szerződéseket, de érdemben nem is válaszoltak.
Darvasi szerint régóta készülnek arra, hogy saját játszóhelyük legyen, elsősorban üres mozikra pályáztak, mert színházakra nem hirdettek nyilvános tendert. A Játékszínt a tűzhöz ezek szerint közelebb lévő Németh Kristóf privatizálta, a Tivolit pedig az Orbán személyes fotósával együttműködő Kőrösi Orsolya szerezte meg a Capa Központnak. Maradt a gazdag múlttal, ám annál szegényesebb környezettel a Józsefvárosi Színház a nyolcadik kerület szívében, a Kálvária téren.
2013. december 9-étől bő egy hónapig lehetett pályázni a sokat látott (legutóbb a szintén magántulajdonban lévő Ruttkai Éva Színháznak kiadott) épületre. A Józsefvárosi Önkormányzat december 4-i képviselő-testületi előterjesztése szerint felesleges kiadásként értékelték a napilapban való meghirdetés 160 ezer forintra becsült költségét, így megelégedtek annyival, hogy az önkormányzat saját lapjában és felületein nyilvánosságra hozta a tendert. Az összesen 1500 négyzetméteres, évek óta üresen álló színházépületért minimálisan nettó 960 ezer forintot kellett ajánlani havonta. A pályázat simán lefutott, az egyetlen jelentkező Darvasi kft.-je volt, 970 ezer forintos bérleti díjat kínált. A feltételeknek – 10 éves működés, 100 ezer fizető néző, évi 400 előadás – a Turay pont megfelelt. A kiírás szerint az épületet a bérlőnek saját költségén fel kell újítania. Darvasitól úgy tudjuk, ez megtörtént, eddig mintegy 60 millió forintot költöttek rá, amit aztán a bérleti díjból levonhatnak. A bérlet határozatlan időre szól, de az első 15 évben csak közös megegyezéssel lehet felmondani, így a színház befektetése nem veszhet el.
Azért a kerület is beletett 43 millió forintot a felújításba, s nemcsak a ház homlokzatát, hanem – úgy tudjuk, kifejezetten a színház kérésére – az első emeleti födémet is rendbe hozatta. Az összeget soron kívüli határozattal biztosította az önkormányzat a részben saját tulajdonában álló háznak. A hely szelleméhez illően egy „józsefvárosi West Side Story”, a Bubamara lesz a Turay Ida Színház első premierje októberben új, saját játszóhelyén, amit igen látványos – Darvasi szerint 8-10 milliós – reklámkampánnyal indítanak be.
