Operett

Az vagy, amit megeszel

Szirmai Albert: Mágnás Miska

Színház

Hármat szól a kakas, felröfög a disznó, s aztán máris megindulnak a táncos konyhai munkálatok Korláth grófék Dóm téri háztartásában. A nagyszínpadnyi konyha, a mindenki kezét-lábát unásig megégető sparhertek, a fazekak és lábasok körüli folytatólagos sertepertélés azután utóbb is végigkíséri Alföldi Róbert rendezését, többedszer is bizonyságát adva a művész praktikusság iránti erős hajlamának: ha egy mód van rá, hát készüljön el valami ételnemű (leves, fasírozott stb.) az előadás végeztére.

Szegeden mindazonáltal nem jut a közönségnek sem étel, sem pedig ételszag, ezen a gigantikus méretű játszóhelyen jelzés még a disznófejek sora is: pars pro toto, rész az egész helyett, mondhatnánk, ha a díszlet hátterében nem hatalmasodna egészben is három zöld disznó, olykor nemzetiesen felpirosló szemekkel (díszlet: Menczel Róbert). Merthogy az operett, mint lelkünkből lelkedzett nemzeti műfajunk, ezúttal is a magyarság dolgairól való színházi megnyilatkozás szerepére lett kiszemelve: a frakkot bő gatyával hordó tánckarral, díszmagyart öltő grófokkal, a "vóna" helyett egyszer nagy merészen Vonát mondó "vazsmegyei gyerek" címszereplővel, meg jóféle magyaros ácsingózással. A széles ívben felmutatott gesztusok és szignálok kijátszása azonban óvatos duhajsággal zajlott, s így Szirmai Albert 1916-os operettje érdemben csupán egyetlen zavarba ejtően erős áthallással gazdagodott: a grófnak beöltöztetett lovász hideglelős otthonosságával, az elit közé bejutott "szennyes kis ember" ismerősen undok önbizalmával és személyiségváltásával. Ezt a cintányéros cudar világot mi is jól ismerjük.

Az első Dóm téri előadás egyebekben lassan bemelegedő, kicsit lagymatag, ám összességében életképes, sőt szerethető produkciót mutatott. Szerethető volt, mindenekelőtt azért, mert a Mágnás Miska mint zenés színházi alkotás minőségi nívón szólalt meg, hála Silló István pazar operett-karmesteri erényeinek, valamint az előadásba meginvitált valódi hangbirtokosoknak. A leginkább az eredeti operett és az elnyűhetetlen népszerűségű 1949-es film átírásának elegyeként körülírható előadás ugyanis tényleges bonvivánt léptetett elénk a vasútépítő és grófkisasszonyt megbabonázó Baracs mérnök ("a Baracs") szerepét adó Haja Zsolt személyében, aki nemcsak operai baritonjának - még a hangosítást is felülütő - szépségével, de szálegyenes kiállásával is imponált. Korláth Rolla leány-primadonna szólamában ugyancsak egy operai kvalitás, a szép Rácz Rita énekelt, okos rendezői mértéktartással beillesztve a prózai játék és a koreográfia közegébe. S még egy vokálisan ragyogó, s ráadásul játékban is jeles színészi teljesítmény emelte a produkció fényét: Radnay Csilla Marcsája, aki alkatilag jócskán messze a szerep Mészáros Ági és Oszvald Marika által dominált közképétől kirobbanóan energikus, virulóan eszes, s még a humorral is jól gazdálkodó alakítást nyújtott.

A Kovács Gerzson Péter szellemes koreográfiájával ékes, legtöbb pillanatában gusztusos előadás színészi és szereposztási mellétrafálásokat éppúgy felmutatott, mint igazi telitalálatot. Az előbbi csoportba az operett grófi vonulata volt besorozható: Hirtling István végtelenített magánhangzónyújtásra berendezkedett, színészileg tökéletesen bájtalan Korláth grófjával, valamint - nagy meglepetésünkre! - Pixi és Mixi grófok megformálóival. László Zsolt és Znamenák István színre léptével ugyanis figyelemre méltó módon nem az vált érzékletessé, hogy két kiváló prózai színész mozog a hatalmas színpadon, hanem a megfellebbezhetetlen negatívum: vagyis hogy nem két táncos-komikus vonul elénk e szerepekben. Hiába volt az összeöltözés, hiába a raccsolás, majd egy ponton a raccsolás tüntető mellőzése, egészen a harmadik felvonásig kellett eljutnia az előadásnak, hogy korrekt párosuk számottevő mosolyt fakasszon a közönség körében. Stohl András a címszerepben már jóval eredményesebben munkálkodott: a nézőtér rokonszenvét maga mögött (helyesebben: előtt) tudva kevéssé átütő hangon, sőt olykor érezhetően a szólam alá énekelve, de a fentebb említett jellemváltást keményen kijátszva működött mint Miska lovász.

Az operett nem csupán nemzeti dolgainkra, szennyes kis ügyeinkre reflektálhat, de az úgynevezett "örök emberi" kérdésekre is, s ezt a lehetőséget sikerrel váltotta valóra Alföldi rendezése. A siker látványos java és érdeme persze mégis a kivitelező Molnár Piroskáé volt, aki a kleptomán idős grófné szerepében az öregedés és a korral dacoló hervadhatatlan női báj, az asszonyszerelem-asszonysors totalitásából kínált bemutatót számunkra. A Szirmai Albert és Gábor Andor Fehér kabarédalainak sorozatából feldúsított szerep valóságos színésznői diadaljelvénnyé nemesedett, s ez a siker annál példázatosabbnak tetszett, minthogy Molnár Piroska mindvégig jelezte: nyomatékosan operettkomikai üzemmódban, kedélyes kikacsintások és túlzó gesztusok sorát elővezetve játszik. Mert mindezekből tévedhetetlenül finom és stílusos alakítás vált, s ez az operett műfaji paradoxonjairól éppúgy sokat elárult, mint e gazdagon kiteljesedett színészegyéniség színpadi mindentudásáról.

Szegedi Szabadtéri Játékok, augusztus 17.

Figyelmébe ajánljuk

Legendák egymás közt

  • - turcsányi -

Az alapító atyák Franciaországban viselt dolgainak meglehetős keletje van vásznon és képernyőn. Gondoljunk csak a John Adams pályáját feldolgozó HBO-sorozatra, vagy éppenséggel a magáért beszélő Jefferson Párizsban című moziműre, a derék Nick Nolte játékával (és James Ivory rendezésében).

Betű szerint

A főpolgármester-választás körüli újraszámolási hercehurca, na meg a Magyarországon is mesterségesen gerjesztett fociláz közepette úgyszólván teljesen elsikkadt, hogy a múlt pénteken megszületett az elsőfokú ítélet a polgári engedetlenség miatt kirúgott hat karinthys tanár ügyében.

Két indítvány

Miután június 14-én újraszámolták az érvénytelen szavazatokat, a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a főpolgármester-választást Karácsony Gergely nyerte. A döntés azonban nem végleges, Karácsony a választás eredményének megsemmisítését és a szavazás megismétlését indítványozta.

„Ahová pont befértem”

Hat éve tagja a Katona József Színház társulatának, de sokfelé játszik, most épp a Radnótiban volt bemutatója. Az Ördög Tamással folytatott munkáról, a Tarnóczi Jakab-féle Extázisról és a Mohácsi testvérekről is beszéltünk vele, s persze szó esett a filmezésről is.

Két tűz között

Az amerikai demokraták sokáig egységesen támogatták Joe Biden külpolitikáját. Ám a gázai háború miatt a demokraták közt törésvonalak alakultak ki, s ez megnehezítheti Biden kampányát. Ha közvetlenül nem is befolyásol sok szavazatot, a háború elhúzódása elbizonytalaníthatja az elnök támogatóit, és megkérdőjelezheti politikai teljesítményét is.