rés a présen: Már-már úgy volt, hogy lemondhatunk erről a különleges és nagy múltú alternatív színházi fesztiválról. Minek köszönhető, hogy idén július 23-tól 29-ig mégis lesz Thealter?
Balog József: Elsősorban annak, hogy 30-40 szervezőnk, önkéntesünk továbbra is - 21 év után - fontosnak tartja, szereti, hogy vagyunk. Szeged város támogatása is elengedhetetlen, a szerződésünk még él, remélem, jövőre meg tudjuk újítani. Nagyon fontos volt az NKA hozzájárulása, még 2011-ből, ami ebben az évben a fesztivál legfontosabb támogatása. Elengedhetetlen, hogy a fellépőink - eddig közel 300 csoport - bíznak bennünk, mi pedig bízhatunk a nagyszerű közönségünkben!
rap: Mi volt a fesztivál induló koncepciója, és mennyiben tartottátok hozzá magatokat az évek során?
BJ: 1991-ben a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója, Nikolényi István támogatása tette lehetővé az első fesztivált. Akkor leginkább szabadok akartunk lenni. A színházi barátaink, a hetvenes-nyolcvanas évek "amatőrjei" és a klasszikusok, Paál István, Fodor Tamás, Halász Péter, Nagy József is Szegeden termett, tanácsokkal, színházakkal, játékkal. 2003-tól a Déli Vonal koncepcióban a volt Jugoszlávia országaiból hívunk előadásokat, az Urbán András Társulat - Kosztolányi Dezső Színház pedig a tizedik bemutatójára készül. Húsznál is több előadás született a menedzsmentünkben, most az Aradi Kamaraszínházzal is együttműködünk. A szentesi diákok minden évben elfoglalják az utcákat, tereket egy-egy új produkcióval. Most a Független Előadóművészeti Szövetség (FESZ) lett a partnerünk, őszszel pedig a második U21 Fesztiválunkat tervezzük, a szín a fiataloké!
rap: Melyek lesznek idén a kiemelt programok?
BJ: A fesztivál főprogramját négy egyenértékű szint együttesen formálja különlegessé. Most először vezetjük be "a fesztivál díszvendége" kitüntetést. A FESZ tagságának szavazatai alapján 2012 díszvendége Pintér Béla és Társulata. A hazai független társulatok előadásaiból Szabó György választott ki hat szemleprodukciót. A harmadik elem a Thealter kétféle hagyományát egyesíti: az elmúlt években is készültek a fesztivál felkérésére produkciók, és gyakran vezettünk be érdekes, különleges, alkalmi helyszíneket is. Idén helyspecifikus, nyílt alkotói pályázatot írtunk ki Szeged négy jellegzetes helyszínére. A beérkezett pályaművekből a zsűri döntése alapján a legígéretesebb három pályázó kapott lehetőséget és pénzügyi támogatást elképzelésének megvalósításához. Az így létrejött új alkotásokból választja ki a zsűri a fesztivál fődíjas produktumát. A magyar produkciók nemzetközi kontextusát a főprogram negyedik összetevője adja. A Thealter karakterét megőrizve továbbra is a Déli Vonal szellemében, elsősorban Kelet- és Dél-Európa izgalmas színházai közül válogatunk.
rap: Melyek a személyes kedvenceid?
BJ: Nagyon várom, hogy az Ivo Dimcsev-káprázatból legalább annyi hulljon ránk, mint az első fellépésén, amikor "beszakadt" a színpad és a nézőtér, olyan ufonális és elementáris volt a játéka. Pintérék mindig jöhetnek, szeretek a TÁP-on is lógni, jó, hogy a szerbek egyetlen kortárs tánctársulata újra itt lesz, a Metanoia titkát is kutathatják a nézők, a Via Negativa pedig nem a bársonyos színház letéteményese. Az ő nagyon magas szintű színházi provokációjuk annyira elüt a hazai színházi nyelvtől, hogy megfagy majd a vér a nézők ereiben.
rap: Milyen a fesztivál és a város kapcsolata, és kit vártok közönségnek?
BJ: Szeged éppen akkora város, hogy minden nyitottsága mellett tele van kincsekkel, zugokkal, remek terekkel. Az idei összművészeti programban legalább 15 helyszínen leszünk jelen, úszóház, bérház, kocsma, vár, utca. A közönség is éppen ilyen izgalmakra vágyik, kiléphet a Kisszínházból, és az utcán várja egy előadás, lenéz a Tiszára, és ott is megjelenünk, bemegy a Rongyba, ahol a Pitbull cselekszik, a bérház gangján színészek élik egy ház 101 éves történetét. Színház az egész Szeged!
rap: Milyen itthoni és külföldi színházi fesztiválokat kedvelsz?
BJ: A Desiré Fesztivál Szabadkán olyan, mintha a kilencvenes években utazhatnánk. Tömeg, tumultus, zajos sikerek, taps, ováció. Szerettem az aradi Underground Fesztivált, friss volt, szellemes. A potsdami Unidrama fesztivállal szinte együtt indultunk, figyelünk rájuk. Nemrég jártam Temesvárott, Nagybányán, Gyergyóban, Pitesüti-ben - a romániai színházi fesztiválok komolysága, szakmaisága, elfogulatlan zsürorjai, a nagyszerű közönség mind-mind lenyűgöztek.
