Lőrinczy György a Pentaton Koncert- és Művészügynökség igazgatója, az Európai Művészeti Menedzserek Szövetségének elnökségi tagja, akit az eddigi igazgató, Kerényi Miklós Gábor nemegyszer az Operettszínház Richelieu-jének nevezett. Lapunknak azt mondta, folytatja a színház eddigi irányvonalát. Korábbi nyilatkozataiból kiderül: zeneigazgatóként továbbra is számít Makláry Lászlóra, művészeti vezetőnek pedig Kerényi Miklós Gábort kéri fel. A színház jelenlegi menedzsmentje támogató nyilatkozatot csatolt a pályázatához. A szakmai bizottságnak szeptember 18-ig kell véleményt mondania, majd újabb harminc nap után az emberi erőforrások miniszterének kell döntenie.
| ||
Több mint egy éve tart a huzavona az Operett pályázata körül (lásd keretes írásunkat a cikk végén). Ennek okát forrásaink abban látják, hogy a fideszes döntéshozók nem akarták újra kinevezni az egykor a szabad demokrata városvezetéssel is jó kapcsolatot ápoló Kerényit, miután idén január végén lejárt a mandátuma. Kerényi nem adta fel, rendületlenül pályázott az általa sikeressé tett színházra. Végül a jelenlegi politikai hatalomhoz közel álló barátjának és munkatársának, Lőrinczy Györgynek úgy sikerült megmenteni közös üzletüket, hogy a háttérből előrelépett, és ő indult a teátrumért. Ebből arra lehet következtetni, hogy sikerült elfogadtatnia a minisztériummal Kerényit mint második embert.
Idén a hódmezővásárhelyi augusztus 20-i ünnepség fénypontja a Kerényi Miklós Gábor által rendezett Marica grófnő volt. Kerényi ott feszített a mindenható Lázár János mellett, akihez Lőrinczyt tízéves munkakapcsolat fűzi, tavaly a hódmezővásárhelyi önkormányzat és a helyi Bessenyei Ferenc Művelődési Ház művészeti tanácsadója is lett. De ő rendezte a választások előtt néhány napra megnyíló Várkert Bazár ünnepségét is, amit Kerényi Imre a Magyar Krónikában nyílt levélben magasztalt az egekig, ezekkel a szavakkal: „Te a rendezvényszervezés mestere vagy… És a jelmezek! Szálfatermetű táncosok méteres lábakkal a ragyogó csizmákban, szép leányok csipkével dúsan díszítve, selyemben és bársonyban! Így palotás a palotás!” A Lőrinczy által vezetett Pentaton az első Orbán-kormány alatt is kapott nagy összegű megbízást, gondoljunk csak az akkor nyílt Millenárisban 1,4 milliárd forint értékben szervezett programokra.
Nagy változásokra nem számíthatunk az új vezetés alatt, hiszen az elmúlt 13 évben Kerényi minden pályázatának sarokköve a Pentatonnal való együttműködés rögzítése. Az Operettszínházat régóta családi vállalkozásként kezeli a két férfi. Az eddigi direktor fia, Kerényi Miklós Máté az Operettszínház egyik legfoglalkoztatottabb színésze, a tavalyi évadban 11 produkcióban szerepelt. Kerényi feleségét, az operaházból kényszerűen távozó Frankó Tündét nemcsak a színpadon látjuk, hanem énektanárként a színház közalkalmazottjai között is. Lőrinczy György felesége, Velich Rita az Operettszínház jelmeztervezője, testvére, Lőrinczy Attila pedig a színház vezető dramaturgja. Ő maga kreatív producerként a színlapon is feltűnik.
| ||
Lőrinczy és Kerényi kapcsolata a nyolcvanas évek elejére datálódik, amikor a Honvéd Táncegyüttesben dolgoztak. A kilencvenes évek közepén együtt pályázták meg a Thália Színház vezetését, ahol aztán Törőcsik Mari kapott lehetőséget. Ezután az Operettel próbálkoztak, amit a korrekt és unalmas színházat csináló MSZP-s képviselő, Halasi Imre nyert el. 2000-ben Kerényi újra nekifutott az Operett igazgatói pályázatának, anyagában Lőrinczy tanácsadóként szerepelt. Neki akkor már eszében sem volt otthagyni a Pentatont. Ellenkezőleg.
Egy jól működő modell
Lőrinczy a Kolosi Tamás és felesége, Zimányi Zsófia birtokolta Pentaton Koncert- és Művészügynökség Kft. ügyvezetőjeként gyümölcsöző kapcsolatot épített ki az Operettszínházzal. Kizárólag a Pentaton szervezheti a teátrum üzleti alapon létrejövő külföldi turnéit – ma nem tudunk más színházat, mely teljes egészében magáncégnek szervezné ki a külföldi fellépéseit. Az Operettszínházzal első eseti jogkezelői szerződését még 1996-ban, Szinetár Miklós igazgatósága alatt kötötte a cég. Korábbi cikkünkben kíváncsiak voltunk az együttműködés részleteire. Először az elmúlt öt év pentatonos szerződéseit kértük ki az Operettszínháztól, majd megelégedtünk volna a 2013-ban kötött szerződésekkel. Végül hat szerződést kaptunk a Pentatontól. Három darab, összesen tíz fellépést tartalmazó turnészerződést adtak át – Lőrinczy szerint ennyit kötöttek 2013-ban. Ezek szerint az ügynökséget 10 százalék illeti meg a vendégjátékok bevételéből. A keretszerződés szerint ez a maximális árrés. Miután jutalékos rendszerről van szó, a szerződéseken összegek nem szerepelnek. Az Operettszínház közölte: tavaly összesen 96,4 millió forint jogdíjat, turnészervezési és üzletszerzési jutalékot fizetett ki a Pentaton részére a közreműködésükkel megvalósult 166 budapesti, 11 vidéki és 121 külföldi előadás után. A színház hangsúlyozta, hogy ezt a pénzt kizárólag a Pentaton munkájának köszönhető bevételből fizette. Lőrinczy szerint az összeg több mint kétharmadát jogdíjakként továbbutalták, nekik csupán 30 millió forint a bevételük, s ebből fizetik az alkalmazottakat, dologi kiadásokat, egyéb költségeket, ráadásul számos esetben ingyenesen állnak a színház rendelkezésére nem bevételes nemzetközi ügyek intézésére, vagy éppen ők teszik le a jogdíjelőlegeket.
| ||
A Pentaton nemcsak turnékat szervez, hanem a musicaljogok tekintetében is segít az Operettszínháznak. A modell működésébe Lőrinczy György vezet be. Előfordul, hogy az általuk képviselt szerző jogait adják el a teátrumnak, például Lévay Szilveszter esetében, akinek műveit előszeretettel mutatja be az Operettszínház. Furcsább szituáció, amikor a színház kezdeményezésére a Pentaton saját maga számára vásárolja meg a jogot, és 10 százalékos jutalékért továbbadja az Operettszínháznak. Lőrinczy szerint erre csak az utóbbi időben volt szükség, két produkció esetében, amikor a színház nem tudta letenni év közben a magas összegű jogdíjelőleget. Az ügynökség – honlapja szerint – 11 zenés színházi produkció jogait birtokolja, ezek mindegyike szerepel vagy szerepelt az Operettszínház műsorán.
Az együttműködés másik formája, amikor az ügynökség szerzi meg az általa javasolt vagy a színház által áhított művek non-replica jogát (ami azt jelenti, hogy saját elképzeléseik szerint állíthatják színpadra a darabot, nem kell egy külföldi megvalósítást másolni). Így került magyar színpadra a Ghost vagy az Elfújta a szél. Utóbbinak a számunkra átadott szerződésében az áll, hogy az áfával csökkentett jegybevétel 22 százalékát kapja a Pentaton – ebből a jogdíjakat és a hazai kreatív stábot is finanszírozzák, így végül Lőrinczy szerint itt is 10 százalékos árrést alkalmaznak. Ezeken a stáblistákon a színház igazgatójának neve gyakran szerepel.
Az kétségtelen, hogy a Pentaton közbeiktatásával drágábbak lesznek a jogok, mintha a színház stábja maga kopogtatna az ügynökségek ajtaján. Ám Lőrinczy szerint ezt a feladatkört mindenhol ügynökségek végzik, a non-replica jogok pedig további kreatív produceri munkát igényelnek. Kerényi akkor úgy érvelt, hogy Lőrinczy kapcsolatai nélkül nem sikerülne megszerezni ezeket a darabokat, ő viszont nem kíván az Operettbe szerződni. Úgy tűnik, most változott a helyzet.
(Korábbi cikkünk Kerényi Miklós Gábor pályaképét és az Operettszínház művészi profilját is felvázolja, de részben innen idéztük az üzleti modell fenti leírását is.)
| Pályázati keringő Az Operettszínházat 2001 óta vezető Kerényi Miklós Gábor harmadik ciklusa január 31-én járt le. A főváros tavaly júniusban írta ki a vezetői pályázatot, a kilenctagú szakmai bizottságból öten Kerényire voksoltak, Bozsó József, illetve Nagy Viktor egy-egy szavazatot gyűjtött be, Tokody Ilonát senki nem javasolta. Kerényi biztos befutónak tűnt. Szeptemberben azonban a Vígszínház és az Operettszínház pályázatát egyaránt eredménytelennek nyilvánították. Csomós Miklós főpolgármester-helyettes ezt akkor azzal indokolta, hogy az Operettszínház január 1-jétől fenntartót vált, a fővárostól az államhoz kerül. (Ez meg is történt.) A magyarázat életszerűségét megkérdőjelezi, hogy a pályázatot már ennek tudatában írták ki. Novemberben ismét megjelent a felhívás, ezúttal 17 hónap időtartamra kerestek direktort, majd decemberben visszavonták a hirdetményt. Az új fenntartó, az Emberi Erőforrások Minisztériuma végül most júliusban írta ki újra a pályázatot. |
