operett

Borban a vigasz! - Lovagrendi OperettGála

Színház

Amikor a Marica grófnő bemutatóját helyettesítő vigalmi gálaest nyitóképében Bacchus isten eljárta botoló táncát a Háry János Intermezzójára, voltaképpen már sejthettük, hogy szürreális élményben lesz részünk a magyar bor méltó megünneplésének jegyében, illetve annak örve alatt.

S valóban, előbb a korszakos magyar szőlész, a vesszeinek tartós sikerét dévaj kétértelműséggel emlegető Mathiász János (1838-1921) lépett elő társmesélővé, majd végignézhettük, amint a színpadon aláírják az Operettszínház és az Európai Borlovagrend magyarországi tagozatának nagy jelentőségű együttműködési megállapodását, s végül még annak is kéretlen szemtanúi lehettünk, ahogy a színház főigazgatóját, azaz a gálát megrendező Kerót hosszúra nyúlt ceremónia keretében tiszteletbeli tagjává avatta az emlegetett exkluzív társaság.

A kiadós program második részében azután már akadt néhány érdemi és a műfajhoz illőbb produkció is a színpadon. Így az ötletes koreográfia segítségével Kerényi Miklós Máté előadásában igazi bravúrszám kerekedett az Egy kis itóka című, témába vágó klasszikusból, s némi jóindulattal azt a naprakész kikacsintást is poénként értékelhettük, hogy a magyaros sírva vigadás szakasza jelzetten Malév-egyenruhákban zajlott. Egyebekben mindenki hozta megszokott, habár a gálaközegben koncentráltabban megmutatkozó formáját: ki túláradó, ki hebrencs, ki elegáns, ki cukros, ki meg legényt mímelő volt, ahogyan máskor is. Az mindenesetre világosan kiderült, hogy Kalocsai Zsuzsának és Vadász Zsoltnak jól álltak volna a Marica grófnő főszerepei, s ráadásul azt is az eszünkbe véshettük, hogy a viceházmester fröccsben mi is a bor és a szóda helyes aránya. Mi tagadás, a filoxéráról és a szikvíz történetéről szívesen hallottunk volna többet is, no de talán majd legközelebb!

Budapesti Operettszínház, február 17.


Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.