A Katona József Színházban idén, hatodik alkalommal megrendezett Csekkold! fesztivál (Csekkold 6.0) a cseh kortárs színművészetre fókuszált. Az eredeti nyelven, angol és magyar felirattal bemutattott darabban Kezenincs Feri (Jakub Albrecht) életét a születésétől követjük. Attól a pillanattól, amikor az orvos közli az anyával, hogy ingyen, puszta „emberségből” megölné, hiszen, aki sérülten jön a világra, annak nincs helye a Földön. Tényleg így lenne? Az erősen társadalomkritikus előadás kiemelt, katarzist adó jelenetében az optimista, talpraesett és rendíthetetlen, mindenki által szeretett Ferit látjuk, akinek lehull az álarca. Monológjában először és utoljára szólal meg komolyan, mutatja meg valóságos önmagát, igazi érzelmeit: arról beszél, hogy a valódi énjét adva nem tudott volna érvényesülni, mert benne mindenki a jópofa, félhülye, gógyis fickót keresi, a gondjaira senki nem kíváncsi, pedig van abból is szép számmal. Szól arról is, mennyire idegesíti, hogy mások az ő hátán felkapaszkodva próbálnak előrébb jutni. De a kritikus hang nem csak az ő figurájában ilyen éles: tabukat is döntögetnek a fogyatékkal élő hőseink akkor is, amikor a szexszel kapcsolatban nyilvánulnak meg, nem is egyszer.
Valamennyi jelenet erős. Hol egy revübetétnek köszönhetően kicsattanó kedv uralja az előadást, hol egyszerűen a főhős érzékenysége, bohóckodása vagy ügyessége kerül a középpontba. Nem kis feladat Jakub Albrechtnek a kezei nélkül játszani. Rövidujjú ingben van, karjai szorosan a testéhez simulnak – teljes az illúzió –, az ezen alapuló helyzetkomikumok adják Tomáš Dianiška és Igor Orozovič feketekomédiájának alapját. Kezenincs Feri lábbal fest, mos, ír, sőt még borotválkozik is, szinte úgy, ahogy a darabot ihlető František Filip író tette annak idején. És bár kiderül számunkra, hogy Filipnek inkább Forrest Gumpéhoz hasonló élete lehetett, mégis örömmel ismerjük föl Feriben Švejk senkivel sem összetéveszthető humorát, életrevalóságát. Albrecht játéka olyan, mintha az anyatejjel szívta volna magába e karakter esszenciáját.
Feri életét követve a szemünk előtt elevenedik meg a huszadik század második felének cseh történelme: a Habsburg Monarchiától indulunk (ezt jelzi a színpad szélén elhelyezett I. Ferenc Józsefről készült bekeretezett kép) az első Csehszlovák Köztársaságon át a kommunista Csehszlovákiáig jutunk el. Ez utóbbi időszakba enged bepillantást a végjáték: kommunista pártkatonák érkeznek Feri szülői házába – ahova anyja halála után beköltözött –, és nemtörődöm kivagyisággal beszélnek a ház rekvirálásáról, arra hivatkozva, hogy a köznek tesz jót, ha enged, neki úgyis az elmegyógyintézetben lenne a helye. Itt ér körbe a történet: ahogy születésekor az orvos, úgy a karhatalom emberei sem tekintik őt épelméjűnek, pusztán a testi fogyatékossága miatt. Megrázó lezárásként kivetített fényképfelvételek peregnek Feri ihletője, František Filip életének azon emblematikus pillanatairól, amelyek köré az alkotók a jeleneteket építették.
A rendező, F. X. Kalba célja bizonyosan nem az, hogy rájátsszon érzéseinkre, sőt, inkább hagyja azokat maguktól túlcsordulni, aminek egyik ügyes eszköze, hogy a show-elemeket úgy emeli a játéktérbe, hogy azok még véletlenül se tűnjenek harsánynak vagy erőltetettnek – ha lenne a revü műfajának minimalista irányzata, a Kezenincs Feri méltán lehetne ennek az irányadó darabja. A látványelemeknél hangsúlyosabb az érzelmek kivetülésének ábrázolása, így a díszlet is csak jelzésszerű: egyszerű faasztalok és -székek tűnnek fel és el a színpadon. Jelmezben sem terjeszkedik túl Lenka Odvárková díszlet- és jelmeztervező a kor egy-egy jellemző, de nem túl látványos ruhadarabjain (pl. karhatalmi uniformis). Sallangmentesen jön át az üzenet: ha elég erősek vagyunk, a hátrányunkból előnyt kovácsolhatunk. Minden megtörténhet, sugallja a mű, meg persze mindennek az ellenkezője is: például hogy elszigetelődünk. A darab az esendőségről szól, s ennek felmutatásához a rendezés mintha a látszatát is elkerülné a tökéletességnek. Az olykor szedett-vedett színpadkép, a szívig hatoló színészi játék az este minden egyes színre vitt mozzanatát hitelessé teszi.
A Kezenincs Feri című darabot a prágai Divadlo pod Palmovkou Színház mutatta be a Katona József Színházban november 3-án. A Divadlo pod Palmovkou Színházban december 27-én, január 16-án és 30-án, illetve február 14-én lesznek a további előadások.
