A lemondás-nem lemondás ügyében interjút adott Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója a kormánypárti Magyar Nemzetnek. Mint ismert, november 10-én a Rómeó és Júlia című előadás közben két színművész, Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó megsérült: lezuhantak a vastraverzekkel felépített díszlet felső emeletéről. Később a sajtó arról számolt be, hogy a társulat tagjai korábban jelezték, nem elég biztonságos a díszlet. Vidnyánszky Attila előbb bejelentette, hogy lemond, Csák János miniszter azonban nem fogadta el a lemondását; majd Vidnyánszky ragaszkodott hozzá, hogy ő nem felajánlotta a lemondását, hanem igenis lemondott; végül azonban szerdán mégis visszavonta azt.
Vidnyánszky az interjúban azt mondta, a színházban lezajlott belső vizsgálat a baleset ügyében arra jutott, hogy egyszemélyi felelősség nem állapítható meg, "a körülmények alakulásának szerencsétlen volta eredményezte a sajnálatos eseményeket". Az igazgató azt hangsúlyozta, hogy a színház veszélyes üzem, és bár nyilván az igazgató és a rendező felelőssége, hogy minimalizálja a kockázatok lehetőségét, számát, ezeket teljesen kiiktatni nem lehet, a színészeknek pedig meg kell tanulnia egy-egy díszletet használni, de ez a színházi dolgozóknak is egyértelmű.
A vizsgálatról azt mondta, a színház nyolc alkalmazottjából tevődött össze a bizottság, amely a vizsgálatot elvégezte, köztül volt Schnell Ádám és Berettyán Nándor, akik maguk is játszottak a Rómeó és Júlia előadásban, és a baleset idején is jelen voltak. A bizottság őt is meghallgatta, de amúgy nem szólt bele a vizsgálatba, ezzel párhuzamosan a rendőrségi nyomozás is tovább zajlik.
A lemondásának visszavonásával kapcsolatban úgy fogalmazott: "Ez is egy összetett dolog. Egyrészt a vizsgálat eredménye is, másrészt az elmúlt hónap tapasztalatai is azt mondatják ki velem, hogy akkor járok el felelősséggel, ha visszavonom a felmondásomat." Vidnyánszky ezt azzal indokolta, hogy egyrészt mivel ő rendezte az előadások többségét, ezért nehezen tud kilépni ebből, mert a színháznak működnie kell; másrészt viszont nagyon sok támogató üzenetet kapott.
"Egy kicsikét igazolva érzem az elmúlt évtizedek munkáját és harcait, amelyeken itt végigmentünk, végigmentem, amelyeket végigcsináltunk, és amelyek folyamatában benne vagyunk. Szóval ez mérhetetlenül jólesett, és ez az érzés messze-messze felülírta a fogást kereső, áskálódó próbálkozások hatását, mert azok is voltak természetesen. Ez nagyon-nagyon sok erőt adott és ad most is" – fogalmazott. Felidézte azt is, hogy Csák János már eleve a folytatásra buzdította, a felmondását nem kívánta tudomásul venni.
Hozzátette, ha a rendőri vizsgálat valami homlokegyenest mást hoz ki végeredményül, akkor ez a kérdés is újragondolandó.