Interjú

„Egy névtelen feljelentés miatt”

Bognár Gyöngyvér színész

Színház

2021. február 5-én hajnalban rájuk tört a rendőrség, ezután döntöttek úgy a férjével, Szász János rendezővel, hogy Amerikába költöznek. Semmijük sem volt, mindent maguk mögött hagytak. Harminc év színészi pályafutás után egy idegen országban talált új hivatást.

Magyar Narancs: Mivel foglalkozol Amerikában?

Bognár Gyöngyvér: Óvónő vagyok, hivatalosan pedagógiai asszisztens. A kisfiam budapesti óvodavezetője kötött itt össze egy nyugdíjas ismerősével, aki szintén óvónő volt Washingtonban. Ő segített abban, hogy beadjam a jelentkezésemet a környék óvo­dái­ba. Eredetileg takarítani jelentkeztem és a konyhán kisegíteni, föl sem merült bennem, hogy óvónőként teljes állást kaphatok, hiszen nincs szakirányú végzettségem, és nem is beszélek jól angolul. Hálás vagyok a gyerekeknek, őket egyáltalán nem zavarja, ha nem tudok vagy nem értek valamit, szívesen elmagyarázzák, és rendkívül befogadók. Eleinte sokan próbálták erősíteni bennem, hogy színésznő vagyok, harminc év szép pálya van mögöttem színészként, vállalhatnék kis szerepeket, de én nem akartam ezt erőltetni. Ehhez hozzátartozik, hogy a diverzitás ebben az országban rendkívül erős és fontos érték, egyáltalán nem zavarja őket az akcentus, akár az én nyelvtudásommal is játszhatnék. A családunk azért működik itt jól a kezdetektől fogva, mert nagyon sok időt töltöttünk együtt, rengeteget beszélgettünk, magyar ételeket főztem, sétáltunk, kirándultunk, horgásztunk. Összekapaszkodtunk a nehézségekben. Nehéz kitépni a gyerekeidet és saját magadat a megszokott közegedből, és aztán hirtelen hat időzóna választ el azoktól, akiket szeretsz. Ezért is helyeztem hangsúlyt az együtt töltött időnkre, amit színészként nehezebb lenne összehozni. Óvónőként viszont minden este, minden hétvégén és minden szünetben itthon vagyok, a gyerekeimmel és a férjemmel lehetek. Úgyhogy az összes alkotóenergiámat abba fektetem, hogy óvónőként jellemeket formálok, felolvasok, szerepjátékozom, és a fél óvoda rohan utánam az utcán egy börtönös játék miatt, amit rendszeresen játszunk.

MN: Nem is kezdtél el színházi munkát keresni?

BGY: Egyáltalán nem, de teljesen véletlenül Tony Kushner Angyalok Amerikában című bemutatóján, amelyet János rendezett, megismerkedtem Susan Galbraith-szel, aki összegyűjti a bevándorló művészeket; színészeket, zenészeket, koreográfusokat és projekt alapon produkciókat hoz létre. Az egyik projektben részt is vettem, aztán felajánlott egy másik darabot is, de az óvoda miatt azt már nem tudtam elvállalni.

MN: Miért érezted szükségét, hogy mégis elkezdj dolgozni?

BGY: Elsősorban anyagi megfontolásból. Egy évre elegendő pénzzel jöttünk el. Azt mondtam a férjemnek, hogy legyen elég a pénzünk egy évre, de ne legyen elég kettőre. Kezdjünk el jól élni, jó helyen, és tegyünk meg mindent azért, hogy itt akarjunk maradni. Adjunk egy esélyt annak, hogy megszeretjük ezt az országot. Ha rossz helyen élünk, és nem merek kimenni az utcára a gyerekeimmel, akkor haza akarok majd menni Magyarországra, de oda nincs visszaút azok után, ami történt velünk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.