Egy világjárvány vitte el, de előtte megírta minden idők legsikeresebb darabját

Színház

Természetesen a Cyrano szerzőjéről van szó - róla szól Alexis Michalik kasszasikere.

Edmond című darabjában a Cyrano de Bergerac fiktív keletkezéstörténetét írta meg Edmond Rostand-nal, a már fiatalon kopaszodó és még sikertelen drámaköltővel a főszerepben. A nagy sikerű színdarab immár magyarul is olvasható a Cyrano új, prózai fordításával egy kötetben. Az Edmond szerzőjével, Alexis Michalikkel telefonon beszélgettünk. Az interjút Köves Gábor készítette – a teljes szöveg a Magyar Narancs legfrissebb lapszámában olvasható. Ízelítő:

Magyar Narancs: Az Edmond azzal indul, hogy bemutatják a 27 éves Rostand verses darabját, a Messzi hercegkisasszonyt az isteni Sarah Bernhardt főszereplésével. Feydeau fintorog, a darab bukik. Valóban ennyire pocsék lett volna ez a Cyrano előtt mindössze két évvel született darab?

Alexis Michalik: Nem volt annyira rossz, csak egy kicsit hosszú és unalmas. Fájón hiányzik belőle a humor. A Messzi hercegkisasszony Sarah Bernhardt tündöklését szolgálta. Rostand a nagy színésznő protezsáltja volt, ő támogatta az írót, aki neki írta ezt a darabot. Hosszan és még annál is hosszabban beszélnek benne versben, nem csoda, hogy a közönség hamar elunta. Egy hét elteltével le kellett venni a műsorról.

(...)

MN: Rostand-t a 20. század legpusztítóbb világjárványa, a spanyolnátha vitte el 1918-ban. 50 éves volt csak.

AM: A sors iróniája, hogy az első világháborúba vonuló fiatal katonák között nagy népszerűségnek örvendett a Cyrano, a hősiessége nagy hatással volt rájuk. Ez nagyon nem volt Rostand ínyére, ő hevesen ellenezte a háborút, utálta, hogy a mészárszék felé igyekvő fiatal katonák épp az ő Cyranójában látják a hősüket. A háború végét aztán Rostand kitörő lelkesedéssel fogadta: örömében mulatni indult, így kapta el a végzetes spanyolnáthát.

Cyrano, Michalik, Rostand

Cyrano, Michalik, Rostand

 

MN: „Giccs, de gyönyörű” – mondta a Cyranóról egy híres magyar író (Szerb Antal – K. G.). Egyetért?

AM: Nem vagyok biztos benne, hogy a giccs a legillőbb szó ide. Klasszikus? Régies? Az biztos, hogy semmi forradalmi nincs benne...

A teljes interjút elolvashatják a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban, vagy online, ha előfizetnek a lapra digitálisan!


Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.