Egy világjárvány vitte el, de előtte megírta minden idők legsikeresebb darabját

Színház

Természetesen a Cyrano szerzőjéről van szó - róla szól Alexis Michalik kasszasikere.

Edmond című darabjában a Cyrano de Bergerac fiktív keletkezéstörténetét írta meg Edmond Rostand-nal, a már fiatalon kopaszodó és még sikertelen drámaköltővel a főszerepben. A nagy sikerű színdarab immár magyarul is olvasható a Cyrano új, prózai fordításával egy kötetben. Az Edmond szerzőjével, Alexis Michalikkel telefonon beszélgettünk. Az interjút Köves Gábor készítette – a teljes szöveg a Magyar Narancs legfrissebb lapszámában olvasható. Ízelítő:

Magyar Narancs: Az Edmond azzal indul, hogy bemutatják a 27 éves Rostand verses darabját, a Messzi hercegkisasszonyt az isteni Sarah Bernhardt főszereplésével. Feydeau fintorog, a darab bukik. Valóban ennyire pocsék lett volna ez a Cyrano előtt mindössze két évvel született darab?

Alexis Michalik: Nem volt annyira rossz, csak egy kicsit hosszú és unalmas. Fájón hiányzik belőle a humor. A Messzi hercegkisasszony Sarah Bernhardt tündöklését szolgálta. Rostand a nagy színésznő protezsáltja volt, ő támogatta az írót, aki neki írta ezt a darabot. Hosszan és még annál is hosszabban beszélnek benne versben, nem csoda, hogy a közönség hamar elunta. Egy hét elteltével le kellett venni a műsorról.

(...)

MN: Rostand-t a 20. század legpusztítóbb világjárványa, a spanyolnátha vitte el 1918-ban. 50 éves volt csak.

AM: A sors iróniája, hogy az első világháborúba vonuló fiatal katonák között nagy népszerűségnek örvendett a Cyrano, a hősiessége nagy hatással volt rájuk. Ez nagyon nem volt Rostand ínyére, ő hevesen ellenezte a háborút, utálta, hogy a mészárszék felé igyekvő fiatal katonák épp az ő Cyranójában látják a hősüket. A háború végét aztán Rostand kitörő lelkesedéssel fogadta: örömében mulatni indult, így kapta el a végzetes spanyolnáthát.

Cyrano, Michalik, Rostand

Cyrano, Michalik, Rostand

 

MN: „Giccs, de gyönyörű” – mondta a Cyranóról egy híres magyar író (Szerb Antal – K. G.). Egyetért?

AM: Nem vagyok biztos benne, hogy a giccs a legillőbb szó ide. Klasszikus? Régies? Az biztos, hogy semmi forradalmi nincs benne...

A teljes interjút elolvashatják a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban, vagy online, ha előfizetnek a lapra digitálisan!


Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.