rés a présen

„Eltűnt belőlem a balett”

  • rés a présen
  • 2022. december 14.

Színház

 Jenna Jalonen táncos-koreográfus

rés a présen: A Ring című, legújabb táncelőadásod ősi hagyományokhoz nyúl vissza. Mit kerestél ezek között?

Jenna Jalonen: Alapvetően az a helyzet mozgatta a fantáziámat, amikor egy partin körben állnak a táncosok, és egyesével belibbennek a kör közepére, simán csak produkálni magukat. Ezen gondolkodva rájöttem, hogy igenis lehet összefüggés a régi körtáncok és a sima partiszituáció között. Rájöttem, hogy a táncos nem a próbateremben, hanem a bulihelyzetekben mozog igazán. Hogy a táncosok számára ez egy életmód: a körön belül nem előadóként vannak jelen, hanem egymásnak táncolnak. Tisztán a kör, mint térforma lett tehát az előadás háttere és kerete. Elkezdtem kutatni a különböző népek körtáncait, s végre megismerhettem a magyar néptáncokat is, amelyekről addig úgy gondoltam, hogy finn koreográfusként nem szerencsés hozzájuk nyúlnom. Erős emlékem, amikor Magyarországra költözésem után nem sokkal az iskolában először láttam egy magyar néptáncelőadást. Csodáltam. De láttam azt is, hogy egy rettenetesen férfiak dominálta rendszer. Abban az előadásban volt egy karikázó tánc csak lányokkal, akik énekeltek is. Teljesen befelé forduló volt az egész. Mintha a lányok itt hagyományosan jobban rá volnának szorítva arra, hogy befelé létezzenek.

rap: Milyenek a finn néptáncok?

JJ: Sok körtánc van, a Ringben is használok ezekből, de nem annyira figuratívak és technikásak, mint a magyarok. Viszont minden néptáncnak, illetve körtáncnak vannak hasonló motívumai, és nagyon izgalmas volt ezekre rátalálni. A darabban sokféle nemzet táncosai szerepelnek, így az izraeli hórától a moldvai körtáncon át a francia, spanyol középkori táncokig sok mindent az előadásba illesztettünk.

rap: Hogyan válogattad össze a csapatot?

JJ: A táncosok a párommal, Juhász Péterrel tavaly szeptemberben alapított SUB.LAB.PRO the Ensemble Program résztvevői, akiket egy nemzetközi felhíváson keresztül válogattunk. A program keretében hat különböző koreográfussal dolgoztak együtt, és én voltam az egyik.

 
Fotó: Dömölky Dániel 

rap: Min dolgozol most?

JJ: Koreográfiai kutatómunkát végzek, és közben különféle helyi eseményeken veszek részt Japánban az Aerowaves programján keresztül. A japán alkotók már voltak korábban Európában ezen a projekten vendégművészként, most cseréltünk: én mentem Kinoszakiba és Jokohamába, afféle kísérleti nyúlként.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.