Nagy Őszi Programajánló - rés a présen

„Erős veszteséggel vállalt misszió”

  • rés a présen
  • 2024. augusztus 28.

Színház

Peremartoni Krisztina színész, a Városmajori Szabadtéri Színpad művészeti vezetője

rés a présen: Mikor lettél szenvedélyes színházba járó?

Peremartoni Krisztina: Annak idején a Színművészetin az osztályfőnökünk, Várkonyi Zoltán felszólított minket, hogy minden este menjünk színházba, én pedig vidéki lányként, igazodásból is tartottam magam ehhez. Amikor elhagytam az országot, még fontosabbá vált ez. Olyan színházhiányom volt, hogy amikor hazajöttem egy-egy hónapra, több előadást láttam, mint az itt élők egész évben. Megszállott vagyok, gondolom emiatt kért fel a munkára Benkő Nóra igazgató, amikor a Covid-időszakban, 2020 márciusában megkapta a Városmajori Szabadtéri Színpadot.

rap: Hogyan alakult a színházi szemlétek az évek során?

PK: Az idei a tizenkettedik szemle, bár korábban kicsit máshogy rendezték meg. Alapvetően a Covid alakította a mostani formájára, mert addig a megelőző év legjobb néhány előadását lehetett látni, de a járványidőszak miatt kénytelen voltam régebbi előadásokat is beválogatni a műsorba. Ma már Szemle Plusz a neve, és mi írjuk a szabályokat. Főleg új darabokat hívunk, de fontosnak tartom, hogy ha van olyan régebbi előadás, amely addig nem volt látható Budapesten vagy csak egyszer, de szerették, akkor azt hozzuk el. Ez egy erős veszteséggel vállalt misszió. Nincs pályázati pénz mögöttünk, de nem azért, mert nem pályázunk. Kénytelenek vagyunk a saját költségvetésünkből kigazdálkodni az egészet.

rap: Az idei Szemle Pluszban melyek voltak a válogatási szempontjaitok?

PK: Az első számú az, hogy jó legyen az előadás. És figyelembe kell venni például, hogy a valaha mozinak épült színpadunk alacsony, nincs zsinórpadlása, szóval már a technikai feltételeken is sok produkció elbukik. A második nagy szűrő az, hogy mennyibe kerül. Különösen a határon túli előadásoknál lényeges ez, amikor sokszereplős előadásokat kell utaztatni, szállást biztosítani legalább két napra, és a mai elvárások szerint mindenkinek külön szoba jár. Azontúl az is fontos, hogy olyan darab legyen, amelyre bejön 800 fő. A budapesti nézők sajnos nem rohannak a határon túli vagy vidéki előadásokra. De szerintünk nagyon fontos a küldetésünk. A vidéki színészek nagy része ugyanis elszigetelten létezik egész életében. A végső döntést Benkő Nóra hozza, én az ajánlattevő vagyok, de bízunk egymás ízlésében, jól tudunk együttműködni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.