Nagy Őszi Programajánló - rés a présen

„Erős veszteséggel vállalt misszió”

  • rés a présen
  • 2024. augusztus 28.

Színház

Peremartoni Krisztina színész, a Városmajori Szabadtéri Színpad művészeti vezetője

rés a présen: Mikor lettél szenvedélyes színházba járó?

Peremartoni Krisztina: Annak idején a Színművészetin az osztályfőnökünk, Várkonyi Zoltán felszólított minket, hogy minden este menjünk színházba, én pedig vidéki lányként, igazodásból is tartottam magam ehhez. Amikor elhagytam az országot, még fontosabbá vált ez. Olyan színházhiányom volt, hogy amikor hazajöttem egy-egy hónapra, több előadást láttam, mint az itt élők egész évben. Megszállott vagyok, gondolom emiatt kért fel a munkára Benkő Nóra igazgató, amikor a Covid-időszakban, 2020 márciusában megkapta a Városmajori Szabadtéri Színpadot.

rap: Hogyan alakult a színházi szemlétek az évek során?

PK: Az idei a tizenkettedik szemle, bár korábban kicsit máshogy rendezték meg. Alapvetően a Covid alakította a mostani formájára, mert addig a megelőző év legjobb néhány előadását lehetett látni, de a járványidőszak miatt kénytelen voltam régebbi előadásokat is beválogatni a műsorba. Ma már Szemle Plusz a neve, és mi írjuk a szabályokat. Főleg új darabokat hívunk, de fontosnak tartom, hogy ha van olyan régebbi előadás, amely addig nem volt látható Budapesten vagy csak egyszer, de szerették, akkor azt hozzuk el. Ez egy erős veszteséggel vállalt misszió. Nincs pályázati pénz mögöttünk, de nem azért, mert nem pályázunk. Kénytelenek vagyunk a saját költségvetésünkből kigazdálkodni az egészet.

rap: Az idei Szemle Pluszban melyek voltak a válogatási szempontjaitok?

PK: Az első számú az, hogy jó legyen az előadás. És figyelembe kell venni például, hogy a valaha mozinak épült színpadunk alacsony, nincs zsinórpadlása, szóval már a technikai feltételeken is sok produkció elbukik. A második nagy szűrő az, hogy mennyibe kerül. Különösen a határon túli előadásoknál lényeges ez, amikor sokszereplős előadásokat kell utaztatni, szállást biztosítani legalább két napra, és a mai elvárások szerint mindenkinek külön szoba jár. Azontúl az is fontos, hogy olyan darab legyen, amelyre bejön 800 fő. A budapesti nézők sajnos nem rohannak a határon túli vagy vidéki előadásokra. De szerintünk nagyon fontos a küldetésünk. A vidéki színészek nagy része ugyanis elszigetelten létezik egész életében. A végső döntést Benkő Nóra hozza, én az ajánlattevő vagyok, de bízunk egymás ízlésében, jól tudunk együttműködni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?