olvasópróba

Vonaton, zsöllyében, neten

Színház

A múlt héten nyilvánosságra hozták a jelöléseket az idei kritikusi díjakra. 

Mielőtt az ősz közeledtével végleg bevonulnánk a zárt színházi terekbe, a PLACCC Fesztivál augusztus 30. és szeptember 21. között a város köz- és magántereibe viszi el a színházat. Kezdetnek egy vonatutat ajánlunk. A naponta ingázónak nem olyan nagy élmény megtenni a Budapest–Nagymaros távot, de mindjárt más, ha az utazó egy részvételi vonatperformance-ba csöppen. És ki nem gondolkodott már el azon, mennyivel jobb lenne poggyász nélkül, mint bőröndökkel, hátizsákokkal és szatyrokkal megpakolva út­ra kelni? A SVUNG Kutatócsoport Journeying – The weight we carry című, magyar és angol nyelvű performance-a a csomagcipeléssel járó mentális és fizikai terheket vizsgálja. A három alkotó (Borsos Luca, Szemessy Kinga és Trömböczky Napsugár) a Nyugati pályaudvar ritmusát megtörő cipekedő koreográfiával kezd, majd egy közös vonatútra invitálják a résztvevőket, lehetőséget adva az egyéni reflexiókra is. Nagymaroson egy Duna-parti piknik következik, onnan a résztvevők együtt vonatoznak haza. (Találkozó: augusztus 30., 17.29-kor a Nyugati pályaudvar Westend felőli bejáratánál, a kijelzőknél, a programra a placcc.hu oldalon lehet regisztrálni.)

Egy másik ajánlat a fesztiválból Patonay Anita és Bori Viktor (Káva Kulturális Műhely) Vízszint című disztópikus részvételi színháza. Láttunk már részvételi színházat a pénzhiányról (Szociopoly) és a lakáshiányról (Cím nélkül). Ezúttal az érdeklődők egy játék keretében a vízről és annak hiányáról gondolkodhatnak el. (Szeptember 4., Kelenföldi Városközpont, a programra a placcc.hu oldalon lehet regisztrálni.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.