olvasópróba

Vonaton, zsöllyében, neten

Színház

A múlt héten nyilvánosságra hozták a jelöléseket az idei kritikusi díjakra. 

Mielőtt az ősz közeledtével végleg bevonulnánk a zárt színházi terekbe, a PLACCC Fesztivál augusztus 30. és szeptember 21. között a város köz- és magántereibe viszi el a színházat. Kezdetnek egy vonatutat ajánlunk. A naponta ingázónak nem olyan nagy élmény megtenni a Budapest–Nagymaros távot, de mindjárt más, ha az utazó egy részvételi vonatperformance-ba csöppen. És ki nem gondolkodott már el azon, mennyivel jobb lenne poggyász nélkül, mint bőröndökkel, hátizsákokkal és szatyrokkal megpakolva út­ra kelni? A SVUNG Kutatócsoport Journeying – The weight we carry című, magyar és angol nyelvű performance-a a csomagcipeléssel járó mentális és fizikai terheket vizsgálja. A három alkotó (Borsos Luca, Szemessy Kinga és Trömböczky Napsugár) a Nyugati pályaudvar ritmusát megtörő cipekedő koreográfiával kezd, majd egy közös vonatútra invitálják a résztvevőket, lehetőséget adva az egyéni reflexiókra is. Nagymaroson egy Duna-parti piknik következik, onnan a résztvevők együtt vonatoznak haza. (Találkozó: augusztus 30., 17.29-kor a Nyugati pályaudvar Westend felőli bejáratánál, a kijelzőknél, a programra a placcc.hu oldalon lehet regisztrálni.)

Egy másik ajánlat a fesztiválból Patonay Anita és Bori Viktor (Káva Kulturális Műhely) Vízszint című disztópikus részvételi színháza. Láttunk már részvételi színházat a pénzhiányról (Szociopoly) és a lakáshiányról (Cím nélkül). Ezúttal az érdeklődők egy játék keretében a vízről és annak hiányáról gondolkodhatnak el. (Szeptember 4., Kelenföldi Városközpont, a programra a placcc.hu oldalon lehet regisztrálni.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.