Tánc

Győri Balett

  • - sisso -
  • 2019. március 21.

Színház

A Győri Balettet érte a megtiszteltetés, hogy megnyissa az új Nemzeti Táncszínházat a Millenáris épületegyüttesben. Tény, hogy 40 évesek, és a múltban van mire visszatekinteniük. A jeles eseményen először egy korábbi balettjüket, a Müpával együttműködésben létrejött PianoPlays – etűdök Liszt és Wagner műveire címűt, az est második részében pedig Passage című friss bemutatójukat adták elő.
A két darab között számos hasonlóságot lehetett felfedezni. Ilyen például az élő zenés kíséret. Az előbbinél Balázs János zongoraművész működött közre, akinek a kifogástalan játéka külön színházi előadás volt, utóbbinál a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenekara, amely Beethoven VII. szimfóniáját játszotta a táncművészek alá. A koreográfia mindkét esetben Velekei László munkája, így abban is sok az áthallás, ami számomra leginkább a testről, a mozgásról való átfogó, új gondolat hiányában mutatta meg magát. A Passage című egyfelvonásos szándéka szerint az ünnepi alkalomra referált, illetve arra, hogyan hat egy ilyen esemény az egyénre és a közösségre. Számomra dekadens partraszállási piknik az újvilágban, lavórfénnyel, ernyőkkel, dzsesszbalett-szekvenciákból épülő koreográfiára, amelynek középpontjában egy lány története áll, aki nem szeretné ezt az egészet, és emiatt különféle erőszakosságoknak van kitéve, míg maga is erőszakos nem lesz. Megjegyzem, a fizikailag igen jól képzett táncosok közül az est során egyedül a Passage lányszerepét táncoló művésznek sikerült gondolatilag azonosulnia a mondanivalóval, ami a produkciójában is megmutatkozott.

Nemzeti Táncszínház, február 16.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.