Hát hogy szeret maga engem?

  • Kovács Bálint
  • 2011. november 30.

Színház

A feltétlen tiszteletből adódó, riadt távolságtartással kezelt nagy írók életéről csak akkor lehet igazán jó előadást rendezni, ha alakjai kilépnek a meghatározott térből és időből, az aranyozott képkeretből, ha ledobják magukról az irodalomtankönyvekben sorolt tényeket, és pusztán - egyelőre ismeretlen sorsú - emberekként lépnek ki a színpadra. Épp ilyen előadást rendezett Néder Panni a Pinceszínházban. Amikor Szikszai Rémusz bohém macsója átadja magát az önfeledt szerelemnek, vagyis Bozó Andrea erotikát sugárzó asszonyának, majd halálosan beleszeret a kamasz lányába, Eke Angéla éretlen, az új érzésekbe belehabarodó naivájába, akkor teljesen mindegy, hogy Krúdyról és szerelmeiről van szó. A sodró lendületű játék, a fantáziadús rendezés - amely révén minden mondatra jut valamilyen ötlet, hogy észre se vegyük: a papírforma szerint kissé statikus levéldrámát nézünk - meg a három jó színész akkor is magával ragadna, ha a főhős nem híres író, hanem jóravaló karosszérialakatos lenne. Épp e lendület miatt olyan természetes, hogy Néder néhány ironikus túlzással - születésnapi diszkózenével, a szobája falát imádottja poszterével díszítő, Lolita napszemüveges lánnyal - bolondította meg a drámát, csak egy-egy gügyögéssel vagy ordítozással esve túlzásba.

A három színész pedig kihasználja a darab nyújtotta lehetőségeket. Bozó Andrea sokszínű alakításában ott a szerető, de borzasztóan szigorú, és a másik, a féltékeny anya; egy második gyerekkorát élő, majd az elkeseredettség tucatnyi árnyalatát felvillantó szerelmes nő és egy tapasztalt, magabiztos díva is. Szikszainak sikerül megértetnie Krúdy jellemének kettősségét: a szerelemmel egymásnak feszülő szenvedélybetegséget és léhaságot, meg a kettőből fakadó kínzó lelkifurdalást. Eke Angéla alakításának íve a tudatlan kislánytól a kiábrándult asszonyig tart. Elegáns és életteli előadás.

 

Pinceszínház, november 8.

 

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.