rés a présen

„Iszonyú kiszolgáltatottsággal”

  • rés a présen
  • 2022. március 9.

Színház

 Nagy Katica színész

rés a présen: A Rossz versek és a Magdolna című filmekből ismerhet a szélesebb közönség, utóbbiért Bujtor-díjat kaptál. Ilyen kezdéssel könnyebb volt a színházi életben érvényesülnöd?

Nagy Katica: Akkor kezdtem a pályámat, amikor a Rossz versek a mozikba került. Ez tagadhatatlanul jó időzítés volt, de a színházi pályafutásomat nem feltétlenül befolyásolta. A filmes munkák viszont már jobban összefüggnek, a Rossz versek nélkül nem lett volna Magdolna sem. Büszke vagyok mindkét filmre, mert zseniális alkotókkal dolgozhattam, sokat tanultam, és igen eltérő tapasztalatokkal gazdagodtam. Egyrészt két különböző jellemet kellett „előásni magamból”, másrészt a körülmények is mások voltak: az egyik egy eszméletlenül jól finanszírozott, nagyszabású produkció volt, a másik pedig egyenesen közösségi finanszírozásból valósult meg. Én is más-más életszakaszaimat éltem, Reisz Gábor filmje az első nagy forgatásom volt, karrierem első rácsodálkozás-élményét adta, Buvári Tamás alkotása esetében viszont már kicsivel nagyobb filmes és színházi rutinnal rendelkeztem. A Bujtor-díj megtisztelő. Tóth Zsolt operatőr Zsigmond Vilmos-díjat kapott a filmért, február végén pedig a II. Pápai Nemzetközi Történelmi Film Fesztivál fődíját hozta el a Magdolna.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.