Tánc

Jobbágy Bernadett és Antal Attila: AMeNeSz / A meg nem született

  • - sisso -
  • 2018. május 19.

Színház

Jobbágy Bernadett és Antal Attila: AMeNeSz / A meg nem született című előadását az ArtMan vol.5 est keretében mutatták be. Az ArtMan Egyesületben elkötelezett művészek, főleg táncosok, koreográfusok dolgoznak fogyatékossággal élő és ép résztvevőkkel oktatási, mozgásművészeti és terápiás programokon. Különleges módszereiket időről időre bemutatják a nyilvánosság előtt. Az új előadás most nem a mozgás mértékegységeiről, hanem a gyermektelenség kérdéséről szólt. Bár végig jelen volt a tánc is, a személyes történetekből, Balla Zsófia és Pál Dániel Levente verseiből, a társulat tagjainak írásaiból és tudományos publikációkból Cseicsner Otília szerkesztette a szöveget. Az Értelmi Fogyatékosok Árpád-házi Szent Margit Napközi Otthona felnőtt lakóinak tartott táncfoglalkozások alkalmával a résztvevőkkel folytatott beszélgetések is inspirálták az alkotókat. Ettől erősödött az előadás kibeszélő jellege, és feszített az atmoszféráján is egy keveset.

Lakatos-Varga Boglárka, Makra Viktória és Sirkó Eszter előadók tánccal, hangszeres zenével és fizikai jelenléttel próbálták még komplexebbé tenni a színházi élményt, ám a sokféleség inkább a zsúfoltság érzését keltette. Az elektronikus zenei háttér kontrasztos jellege, ritmusváltásai egy kis abszurdot is csempésztek a súlyos vallomások közé.

A meg nem született gyermekekről szóló előadás legfőbb erénye, hogy az egyes emberek vallomásai szembetűnővé teszik a témával kapcsolatban a társadalomban uralkodó nyomasztó személytelen­sé­get, és nyilvánvalóvá teszik, hogy a jövőtlenséget sem szégyen bevallani.

Trafó, március 6.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.