Kálomista Gábor megmondja, mi volt a baj Eszenyi Enikővel

  • narancs hu.
  • 2020. május 7.

Színház

A Thália igazgatója folytatja harcát a balliberális elnyomás ellen.

Hosszú interjút közölt a 24.hu Kálomista Gábor színházigazgatóval és filmproducerrel, aki egyebek mellett azt sérelmezi, hogy szerinte "a színházi szakmát nagyon kevesen és nagyon szigorúan irányítják, aki pedig nem ért velük egyet, azt nácinak kiáltják ki." A Thália igazgatója azt is elmondja, hogy szerinte az általa sejtett szűk körnek milyen szerepe volt abban, hogy Eszenyi Enikőnek (akit több mint ötven színész vádolt meg nyilvánosan verbális erőszakkal és hatalmi visszaéléssel), miért kellett távoznia a Vígszínház éléről:

"Az volt a baj vele, hogy nem ment el tüntetni és nem szólalt fel az új színházi törvény ellen. Nagy ereje van ennek a közösségnek: még úgyis tönkre tudták tenni, hogy előtte a legjobb viszonyban voltak, hisz egy éve még a pajzsukra emelték.

Arra a kérdésre, hogy ki lenne az a pár ember, aki mindent ural  a színházi szakmában, Kálomista Gábor így felel:

"Neveket nem mondok. Ha valaki ebben a szakmában él, pontosan tudja."

Majd a Gothár-ügy kapcsán is megerősíti abbéli meggyőződését, hogy a liberálisok uralma alatt van a színházi világ:

"Maréknyi ember tarja a markában a színházi világot."

Másodfokon is elvesztette Janisch Attila ellen indított becsületsértési perét Kálomista Gábor

Fellebbezésnek helye nincs. Úgy tűnik, most már tényleg véget ér az a több mint másfél éve zajló különösen érdekes polgári per, mely során Kálomista Gábor producer a bíróságon próbált érvényt szerezni nemtetszésének, mely szerint Janisch Attila filmrendező egy Facebook-posztja és kommentje bántotta az ő jó hírnevét.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.