rés a présen

„Kedves barátja”

  • rés a présen
  • 2022. augusztus 17.

Színház

Kárpáti Pál rendező, színész

rés a présen: Az alkotócsapatod tagjaival Zsámbékon kezdtétek a közös munkát, s talán az utolsó „zsámbéki brigád” vagytok, akik az­óta is… Mi volt a titka annak ott?

Kárpáti Pál: A Cég valóban a Zsámbéki Színházi Bázison kezdte a közös munkát. A király mulat című előadásunk volt az első zsámbéki produkció, amelyben már így mindnyájan együtt dolgoztunk. Ez a Cég – mely jogilag egyelőre még nem cég, de viccből elkezdtük magunkat így definiálni – két szerelmespárból áll: Zsigó Anna (dramaturg, írótárs), Szabó-Sipos Ágoston (zeneszerző, sounddesigner) egy házaspár, két gyerek szülei, valamint Veronika Keresztesová (látványtervező) és én (rendező, színész) pedig egy jegyespár vagyunk, szintén két kisgyerekkel. A felnőttek dolgoznak, a gyerekek játszanak, és nem mindig hagynak minket dolgozni. Az, hogy mi a Zsámbéki Színházi Bázison, Mátyás Irén fantasztikus, szabad szellemű műhelyében kezdhettük bontogatni a szárnyainkat, a mai napig meghatározza a színházi látásmódunkat. A Bázis az a hely számomra, ahol nincs elvárás, nincs egy trend, amelynek meg akarnék felelni. Szabadon szárnyalhat a fantázia, egyfajta gyermeki naivitásban. Ez a naivitás valahol kulcsszó, ha a saját színház­eszményemet próbálom megfogalmazni. Ez a platform, ahol az alkotók találkozhatnak a nézőkkel, alkalmas arra, hogy elmeséljünk egy történetet, megnyissunk egy világot, amely a nézők fejében válik teljessé. Nem szeretek, és lehet, hogy nem is tudnék már interpretálni egy kész drámát. Az Egy Carmen vagy A király mulat című előadásunkat is egy hosszabb írói munka előzte meg, s egy saját, új történetet eredményezett. Szeretem azt, hogy mi mesélhetünk. Még ha nem is annyira tudjuk a tutit, nincsenek nagy megfejtéseink, a problémáink nem feltétlenül trendik vagy speciálisak, de belőlünk fakadnak a történetek, amelyeket színpadra viszünk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.