Színház

Magyar western fűnyíróval

KL Színház: Patkó Bandi legendája

Színház

Ha azt mondom, vásári bábjáték, azt mondod, Vitéz László. És persze Kemény Henrik. A műfaj magyarországi történetének meghatározó alakjai máig ott állnak minden, e hagyományt követő előadás mögött.

A világ azonban változik, és nem kell ahhoz az asszertív kommunikáció elkötelezett hívének lenni, hogy a szülők némi kényelmetlenséggel nézzék, csemetéik mennyire élvezik a palacsintasütős ütlegeléssel történő igazságosztást. Nesze neked, még hármat a fejedre, édes egy komám!

A fiatal bábos nemzedék egyszerre törekszik a hagyomány továbbvitelére és annak megújítására, így ma már az alapvetően maszkulin és erőalapú játék újabb szereplőket és megküzdési stratégiákat vonultat fel. Ott van például Vas Juliska, akit Fabók Mariann teremtett párnak Vitéz László mellé, és azóta már Barna Zsombor előadásaiban is szerepet kap ez a talpraesett, erős akaratú nőszemély, oldva a műfaj férfiközpontúságát.

Az itt tárgyalt előadás más oldalról formabontó. Azt mutatja be, hogyan válik antihőssé egy hétköznapi, a saját igazságát kereső ember az értelmetlen szabályok és a hatalommal való visszaélés következtében. Kicsit úgy, mint ama szegény lócsiszár. Patkó Bandinak mindössze annyi a bűne, hogy énekelni merészel, amikor a „Tekintetes, Nagyhatalmú, Méltóságos, Címzetes Hercegbáró, a vármegye földbirtokos nagyura” aludni óhajt. Alapos elnáspángolás lesz a jutalma, ő pedig bosszút esküszik. Schneider Jankó rendező és a szólóelőadást játszó Czéh Dániel ketten jegyzik a szövegkönyvet, amely épít a somogyi betyárról fennmaradt mondákra és dalokra, de ezeket a szövegeket nagyon is mai fordulatokkal, hasonlatokkal vegyítik. Elhangzik az egy lovon hét patkóról szóló nóta (négy a lópatákon, kettő Bandi csizmáján, a hetedik meg maga Patkó), emlegetik a Rigóczi csárdát, de ha átkozódni kell, oda már belefér az is, hogy „januárban romoljon el a cirkód”. Külön humorforrás a nevek és címek folyamatos ismételgetése, a szellemes riposztok sora, amelyek közé az adott helyszínhez illő improvizációk vegyülnek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.