A világ azonban változik, és nem kell ahhoz az asszertív kommunikáció elkötelezett hívének lenni, hogy a szülők némi kényelmetlenséggel nézzék, csemetéik mennyire élvezik a palacsintasütős ütlegeléssel történő igazságosztást. Nesze neked, még hármat a fejedre, édes egy komám!
A fiatal bábos nemzedék egyszerre törekszik a hagyomány továbbvitelére és annak megújítására, így ma már az alapvetően maszkulin és erőalapú játék újabb szereplőket és megküzdési stratégiákat vonultat fel. Ott van például Vas Juliska, akit Fabók Mariann teremtett párnak Vitéz László mellé, és azóta már Barna Zsombor előadásaiban is szerepet kap ez a talpraesett, erős akaratú nőszemély, oldva a műfaj férfiközpontúságát.
Az itt tárgyalt előadás más oldalról formabontó. Azt mutatja be, hogyan válik antihőssé egy hétköznapi, a saját igazságát kereső ember az értelmetlen szabályok és a hatalommal való visszaélés következtében. Kicsit úgy, mint ama szegény lócsiszár. Patkó Bandinak mindössze annyi a bűne, hogy énekelni merészel, amikor a „Tekintetes, Nagyhatalmú, Méltóságos, Címzetes Hercegbáró, a vármegye földbirtokos nagyura” aludni óhajt. Alapos elnáspángolás lesz a jutalma, ő pedig bosszút esküszik. Schneider Jankó rendező és a szólóelőadást játszó Czéh Dániel ketten jegyzik a szövegkönyvet, amely épít a somogyi betyárról fennmaradt mondákra és dalokra, de ezeket a szövegeket nagyon is mai fordulatokkal, hasonlatokkal vegyítik. Elhangzik az egy lovon hét patkóról szóló nóta (négy a lópatákon, kettő Bandi csizmáján, a hetedik meg maga Patkó), emlegetik a Rigóczi csárdát, de ha átkozódni kell, oda már belefér az is, hogy „januárban romoljon el a cirkód”. Külön humorforrás a nevek és címek folyamatos ismételgetése, a szellemes riposztok sora, amelyek közé az adott helyszínhez illő improvizációk vegyülnek.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
