Színház

Magyar western fűnyíróval

KL Színház: Patkó Bandi legendája

Színház

Ha azt mondom, vásári bábjáték, azt mondod, Vitéz László. És persze Kemény Henrik. A műfaj magyarországi történetének meghatározó alakjai máig ott állnak minden, e hagyományt követő előadás mögött.

A világ azonban változik, és nem kell ahhoz az asszertív kommunikáció elkötelezett hívének lenni, hogy a szülők némi kényelmetlenséggel nézzék, csemetéik mennyire élvezik a palacsintasütős ütlegeléssel történő igazságosztást. Nesze neked, még hármat a fejedre, édes egy komám!

A fiatal bábos nemzedék egyszerre törekszik a hagyomány továbbvitelére és annak megújítására, így ma már az alapvetően maszkulin és erőalapú játék újabb szereplőket és megküzdési stratégiákat vonultat fel. Ott van például Vas Juliska, akit Fabók Mariann teremtett párnak Vitéz László mellé, és azóta már Barna Zsombor előadásaiban is szerepet kap ez a talpraesett, erős akaratú nőszemély, oldva a műfaj férfiközpontúságát.

Az itt tárgyalt előadás más oldalról formabontó. Azt mutatja be, hogyan válik antihőssé egy hétköznapi, a saját igazságát kereső ember az értelmetlen szabályok és a hatalommal való visszaélés következtében. Kicsit úgy, mint ama szegény lócsiszár. Patkó Bandinak mindössze annyi a bűne, hogy énekelni merészel, amikor a „Tekintetes, Nagyhatalmú, Méltóságos, Címzetes Hercegbáró, a vármegye földbirtokos nagyura” aludni óhajt. Alapos elnáspángolás lesz a jutalma, ő pedig bosszút esküszik. Schneider Jankó rendező és a szólóelőadást játszó Czéh Dániel ketten jegyzik a szövegkönyvet, amely épít a somogyi betyárról fennmaradt mondákra és dalokra, de ezeket a szövegeket nagyon is mai fordulatokkal, hasonlatokkal vegyítik. Elhangzik az egy lovon hét patkóról szóló nóta (négy a lópatákon, kettő Bandi csizmáján, a hetedik meg maga Patkó), emlegetik a Rigóczi csárdát, de ha átkozódni kell, oda már belefér az is, hogy „januárban romoljon el a cirkód”. Külön humorforrás a nevek és címek folyamatos ismételgetése, a szellemes riposztok sora, amelyek közé az adott helyszínhez illő improvizációk vegyülnek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”