Tánc

Marie Chouinard és társulata

  • Sisso
  • 2014. január 12.

Színház

Marie Chouinard és társulata ismét Budapesten járt, ezúttal két rövidebb mesterművel. A Mozgások Henri Michaux, a szürrealista belga költő és festő tusrajzait veszi alapul, a Gymnopédies pedig Eric Satie azonos című zongoraművére született. Michaux 1951-ben megjelent kötetének tusrajzaitól inspirálva először szólótáncot, majd - mind a 64 kalligrafikus ábrát felhasználva - az egész társulatnak írt darabot a Chouinard.

A fekete rajzok nagy fehér háttérrel kivetítőn jelennek meg, és a fekete kezeslábasba öltözött, időnként végtagjaik meghosszabbításaként további fekete toldásokat viselő táncosok gesztusokkal jelenítik meg azokat. Amint feltűnik egy újabb jel, megjelenik egy táncos, aki hihetetlen gyorsasággal felveszi a pózt. Mintha ősi táncjeleket kottáznának le, aztán a pózoknak arckifejezésekkel kölcsönöznek hangulatot. A kötetből az epilógus és versek is elhangzanak franciául, szépen simulva a közben lüktető techno pulzálásába. A szemkápráztató, agytornáztató hatások, a koreográfus tánc-tér elképzelései páratlan szerkezetet kerekítenek a színpadra. A végén stroboszkóp fényében táncolják el az elsötétedett háttéren már kifehéredett ábrákat, és ünneplik a két nagy alkotó, Michaux és Chouinard találkozását.

Koncepciónak, absztrakciónak és karizmának a következő darab sincs híján. A tíz táncos kis szünet után ismét színpadra lép egy lassabb lüktetésű, ám ugyanolyan feszes műben. Számot adnak zenészi képességeikről is, ők maguk felváltva játsszák le a színpadon álló, drapériába burkolt zongorán a Gymnopédies három tételét, miközben a többiek két ember intim együttlétének a lehetséges történeteit mozogják el miniatűr szürreáliákban. Szívderítő, ahogy egymáshoz, majd a közönséghez is szeretettel találják meg az utat. Nem is akarják elengedni a nézőt, a többedik taps után sem fejezik be a darabot. Végül a koreográfus királynő is a színpadra megy, ahogy csak ő tud, olyan durván kecsesen.

Trafó, december 7.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.