Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint az Újszínház Boldog szép napok című – a Beatrice és Nagy Feró történetét feldolgozó darab – ősbemutatója olyan fontos kulturális és színházművészeti esemény, hogy egy pályázaton 900 000 forintot adott a megvalósítására.
Így a Nemzeti Kulturális Alapnál A kőszívű ember fiaira és a Sári bíróra már megítélt egymillió forint mellé még majdnem ugyanannyit kapott állami pályázati forrásból a Dörner vezette városi teátrum, természetesen a fenntartói alaptámogatás felett. Ez utóbbi 2015-ben közel 414 millió forint volt.
De mit is tudunk a kétségtelenül ígéretes Nagy Feró-drámáról?
Sajnos igen keveset, de az legalább zavaros. A dráma szövegét Falussy Lilla jegyzi, a darab viszont nem szerepel az Újszínház honlapján a most induló évad hat bemutatója között.
Ezért a frissen újraválasztott és 11 kihívót (!) maga mögé utasító Dörner György igazgatói pályázatához fordultunk további információért. (A pályázatból itt szemezgettünk pár beszédes részletet.) Dörner egy helyütt azt írja, hogy 2017-ben fog színpadra kerülni a szóban forgó darab, sőt, a 2020/2021-es évadban az R-GO történetét is színpadra vinnék majd, „a zenés játékban elhangzanának“ a legnagyobb slágerek is. „Bízunk benne, hogy a rock-musicalekkel hosszú évadokon keresztül biztosítjuk a telt házas nézőteret, s reményeink szerint újabb közönségréteget hódítva meg ezáltal“ – fogalmaz kristálytisztán a direktor.
Mindenesetre az Emmi döntnökeit már meg is hódította a koncepció.
Dörner állítását sajnos Dörner cáfolja is
pár oldallal arrébb, amikor a darabot nem szerepelteti a 2017/2018-as műsortervében.
De ne akadjunk fent a részleteken, majd biztosan ügyesen beszuszakolják valamelyik gondosan megtervezett évadprogramba a sikervárományos és Emmi-pénzzel megtámogatott rockballadát.
Ne hallgassuk el, hogy a pályázaton egy sor jóravaló társulat és intézmény kapott hasonló összegű támogatást, köztük például Pintér Béla és Társulata, a TÁP Színház, a Trafó vagy a tatabányai Jászai Mari Színház, hogy csak párat említsünk véletlenszerűen a sorból.
Figyelmébe ajánljuk
Két óra X
Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.
Megtörtént események
- - turcsányi -
A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.
Élet-halál pálinkaágyon
Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.
MS mester és kora: a kiállítás egy évszázados rejtély megoldását kínálja
Hogyan legyünk könnyen és gyorsan vidéki gazdatisztnek beöltözött uradalmi neofasiszták?
Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV
Orbán öccsének esete az embercsempészettel az olasz paranoia filmek világát idézi
A kormány már bármilyen értelmes katonai együttműködéstől elzárta magát
Hogyan maradhat hiteles a sajtófotó a mesterséges intelligencia korában?
- Váradi András
„Navracsics-fiókából” a MOME-alapítvány kuratóriumi elnökévé – ki Böszörményi-Nagy Gergely?
„Ahhoz képest, hogy odakint milyen sötét fellegek gyülekeznek, a zenekarunk az aranykorát éli”
A botrány határán
A Nádas-életműsorozat legújabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.