rés a présen

„Mindenki azt szeretné, ha elmúlna a téboly”

Vilmányi Benett színész

  • rés a présen
  • 2018. május 26.

Színház

rés a présen: Hogyan kerültél a Pesti Magyar Színházba mindjárt egy főszerepre?

Vilmányi Benett: Horváth Illés látott A játékosban (A Radnóti Színház előadása – a szerk.), és meghívott. Addig nem is ismertük egymást. Szervezte a Pesti Kitérő művészeti bulikat a Magyar Színházban, és az egyik ott vetített vizsgafilmben főszerepem volt. Merőben egyoldalú volt az ismeretségünk. Nem tudom igazán, miért éppen engem választott. Ez a színháznak olyan intim terepe, amelyről nem illik kérdezősködni. A rendező ösztönösen érez és gondol valamit, ez az ő dolga. Akkor is az ő dolga, ha rólam gondolja. A próbafolyamat alatt aztán úgyis sok mindenre fény derül, még ha nem is beszéljük meg. Színre, szagra, kémiára dőlnek el a dolgok.

rap: Szerinted miért vették elő húsz év után Lőrinczy Attila Balta a fejbe című darabját?

VB: Az van a városban most, ami ebben a színdarabban. Mindenki azt szeretné, ha elmúlna a téboly, ha béke lenne és nyugalom, hogy ne mondjam, szeretet, és közben szétölik egymást. Féltik a pénzüket, a hatalmukat, a befolyásukat, a jövőjüket, és közben mindenkit leszarnak, akihez érzelmileg kötődhetnének. A gyereküket, a szerelmüket, és esik szét minden. Közben meg rengeteget lehet röhögni, mert az egész annyira groteszk, amennyire pokoli.

rap: Milyen volt a próbafolyamat?

VB: Meg kellett dolgoznom a barátságukért. Zárkózott mufurc vagyok én is, mint a többi színész. Mindenki tele van félelemmel, megfelelési és bizonyítási kényszerrel, de ennek éppen az ellenkezőjét mutogatjuk egymásnak. Beletelik egy kis idő, amíg felengedünk. De a próbán egyszer csak már nem lehet kamuzni. Minden kiderül mindenkiről, és akkor el is kezdünk jóban lenni. A reggeltől estig tartó együtt szívás jót tesz a barátságoknak.

rap: Vannak rokon vonásaitok a főhős Ricsivel?

VB: Az apáinkkal való példásan bonyolult helyzetünkről sokáig tudnánk beszélgetni egymással. Neki ráadásul legalább konkrétan nehéz azzal, hogy az apja halott. Nekem meg jó bonyolultan nehéz az élő apámmal. Igen, szeretném, ha büszke lenne rám. Sokat jelentett, hogy az egyik első vizsgámban látott, és elégedett volt. Jó tudni.

rap: Mikor látható az előadás? Mi másban láthatunk még téged az idén?

VB: Április 20-án van a Balta a fejbe bemutatója, aztán játsszuk áprilisban, májusban, és szépen bekerül a repertoárba, remélem, sokáig tart majd. Ezután a Jurányiban kezdek egy kétszemélyes darabban, amelyben a barátnőmmel, László Lilivel játszunk majd együtt, ő egyébként az osztálytársam is. Két iskolás gyereket játszunk, akik belekerülnek a beszláni túszdrámába. Megtalálnak engem ezek a feladatok, úgy látszik. Nyáron lesz a premier.

rap: Jó háttér volt a terápiás szerep a további pályádhoz?

VB: Persze. Óriási szerencse, rengeteg tanulás és ismertség. A szakma hamarabb vesz észre, mint a nézők az utcán. A Terápia előtt sokszor elképzeltem, hogyan fogok viselkedni majd, ha megszólítanak. Na, hát pont az történik, mert már fel-felismergetnek az utcán is. Zavarban vagyok és sután mosolygok, amikor megköszönöm a vadidegenek gratulációit.

rap: Van kedvenc hősöd?

VB: Sztárjaim vannak, akikhez vonzódom. Csupa olyan alak, akik a színpadon vagy az életükben állandóan provokálják a környezetüket. Andy Kaufman vagy Sacha Baron Cohen. Aztán Balotelli, Bödőcs, Puzsér, Bartos Cs. István, aki amúgy sztár hajléktalan youtuber, vándorfilozófus. De mondhatnám Marilyn Mansont is. Közel állnak hozzám ezek a kihívó, önsorsrontó, önmagukra veszélyes karakterek. Elkaptak egy ritmust és önazonosak. Bírom.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.