ZSINÓRPADLÁS

Mindent a szemnek

Mi jár egy díszlet- és jelmeztervezőnek?

Színház

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Ott ültek a színház vezetői egy karéjban, és arról győzködtek, hogy nem szokás díszlettervezőnek jogdíjat folyósítani. Hozzám azonban már eljutott, hogy a produkcióban mindenki, még a dramaturg és a koreográfus is kap százalékot. Ráadásul az előadás egy olyan sikerprodukciónak ígérkezett, amelyben a látványnak nagy szerepe van” – meséli Nagy Fruzsina jelmeztervező, hogyan alkudozott egy fővárosi kőszínházzal. Végül eredménytelenül. Bár egy díszlettervező kollégájával „dacszövetséget” kötöttek, megfogadták, hogy egyikük sem vállalja el a munkát a másikénál kedvezőtlenebb feltételek mellett, persze csak akadt harmadik kolléga, aki kapható volt. „A végén már csak öt eladott szék árát kértem egy olyan színházban, ahol vagy ezer férőhely van. Tényleg csak a szimbolikus »győzelemre« vágytam.”

Egy drámaíró vagy egy zeneszerző szinte minden esetben részesül jogdíjban: ha elkészült a mű, megvolt a premier és sikert aratott a darab, ez akár évekre vagy évtizedekre biztosíthat valamennyi bevételt – nagy siker esetén nem is keveset. A látványtervezők esetében azonban a honoráriumok legtöbbször alacsonyak. De most alakul valamiféle összefogás a szakma művelői között. „Főleg a művészszínházakban tapasztaltam nyitottságot” – mondja Nagy Fruzsina. Példaként az Átriumot hozza, ahol 2017 óta fut A félelem megeszi a lelket, népszerű előadás nagyszerű színészekkel, Alföldi Róbert rendezésében. Nem kell nagy összegre gondolni, havonta 10–20–30 ezer forintra, ráadásul cserébe a megbízási díj is alacsonyabb volt. „Akad olyan kőszínház, ahol felajánlják, hogy részesülök jogdíjban is, persze a honorárium kárára. De a legtöbb helyen nem ez jellemző. Van, ahol kivásárolnak a jogokból egy csekély összeg ellenében. Épp most fogok aláírni egy olyan szerződést, miszerint éppúgy kivásárolják a szerzői jogot, de csak az első ötven előadásig.”

Nagy Fruzsina tapasztalata szerint egy komoly külföldi produkcióban a jogok kivásárlásáért sokkal többet, legalább annyit fizetnek, mint a honorárium maga. „Két alkalommal óceánjáró hajóra terveztem show-műsorok jelmezeit. Abban a szerződésben az is szerepelt, hogy négy évig hasonlót sem tervezhetek másnak. Persze a honoráriumot sem lehetett összehasonlítani azzal, amit itthon kaptam volna egy ilyen munkáért.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.