rés a présen

„Mintha egy ablakot nyitnánk”

  • rés a présen
  • 2023. augusztus 9.

Színház

Rácz Anikó, a Sziget színház- és tánchelyszínfelelőse, a SÍN művészeti vezetője

rés a présen: Mióta szervezed a Sziget színházi programjait?

Rácz Anikó: Színház az induláskor, tehát már 1993-ban is volt a fesztiválon, a Nagyszínpad mellett talán ez az egy helyszín, amelyik mindig létezett. Én nagyjából tíz éve vagyok helyszínfelelős, de 2003 óta itt dolgozom. Persze a színház sokat változott az elmúlt harminc évben, korábban hatalmas szabadtéri színpadunk volt, ahol fellépett a Szegedi Kortárs Balett, Frenák Pál, emlékszem a Ballet Preljocaj csodálatos előadására, de felejthetetlen élmény a Törökországból érkező kerengő dervisek előadása is. Aztán volt néhány olyan év is, amikor a színház csak kis programmal, kis színpadon volt jelen. De az utóbbi 6–8 évben, amióta újra Kardos József a programigazgató, a színház ismét méltó helyet kapott a Sziget programjában. Az elmúlt két évben két szabadtéri színpadunk és több kisebb-nagyobb helyszínünk van a réten, ez sokkal jobban illeszkedik a fesztiválozók igényeihez, a helyszínek közötti mozgásához; szabadon tudnak bekapcsolódni egy-egy előadásba.

rap: A kortárs tánc dominánsnak tekinthető?

RA: A színházi helyszín elsősorban mozgásalapú előadásokat hív meg. Ez a nyelvi korlátok miatt van így, nehezebb egy szöveges előadást követni ebben a környezetben, ráadásul a szabadtér és a délutáni műsorsávok miatt feliratozásra sincs lehetőség. Nagyjából 60–40 százalék a nemzetközi és a magyar fellépők aránya, ez többé-kevésbé minden évben így van. A program összeállítása izgalmas folyamat, de a környezet nem nagyon enged finom, intim, nagy koncentrációt igénylő produkciókat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.