Programajánló melléklet – Köhögve indul a színházi évad

Nadrágszíj a függönyre

Színház

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

Utólag könnyű értékelni a bő esztendőket, de a 2010-es évek gazdasági konjunktúrája kétségtelen fellendülést hozott a színházi életben is. A tao-rendszer bevezetése kezdetben 10–15 milliárd forintot hozott a kultúrába, a kivezetésekor viszont már 50 milliárdot.

A nézők száma megkétszereződött, a független társulatok és színházak is kiszámíthatóbban gazdálkodhattak, mint előtte. Bár a Vidnyánszky-kör nagy szeletet foglalt le magának, egy forrásunk mégis aranykornak nevezte az elmúlt tíz évet, amelynek először a Covid, most pedig az infláció, a rezsiköltségek emelkedése és a kata átszabása vethet véget. A kulturális tao eltörlése már előrevetítette a bajokat – akkor a kormányzat megígérte, hogy kompenzálják a szakmát a kieső társasági adóért, de az erre szánt 37,5 milliárdos keret hamar a negyedére apadt. A legnagyobb fejfájást az energiaválság okozza, bár a színházak eddig sem a lakossági díjszabás szerint jutottak áramhoz és gázhoz. A csapások ellensúlyozására drasztikus jegyáremelésre lenne szükség, de ezt senki nem meri meglépni. Érthető módon, hiszen a színházhoz először is néző kell.

Csak ne vegye észre

A Radnóti Színház néhány napja kapta meg új szerződését a gázszolgáltatótól, amelyben az eddigi évekhez képest ötszörös díj szerepel. „Erre nem lehetett felkészülni – mondja Hegedűs Judit, a színház gazdasági igazgatója –, néztük volna meg, hogy tudunk-e fával fűteni?” Úgy véli, a benzináraktól kezdve az adózási rendszer átalakulásáig minden komponens szinte rögtön hat a színházakra is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.