Nem talált, süllyed – A Bárka Színház kálváriája

szerző
Hamvay Péter
publikálva
2014/42. (10. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Két és fél éve keres fenntartót a józsefvárosi színház, amely ezt az évadot már el sem tudta kezdeni. Színészek már nincsenek, van viszont több mint százmilliós adósság és rendőrségi nyomozás.

Veszélyes vizekre sodródott a Bárka, amikor a kormány arról döntött, hogy az Orczy parkba költözteti a 2012 januárjában létrehozott Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (NKE). Pedig a kizárólag színházi funkcióra alkalmassá tett egykori vívóterem akkor nem kellett az egyetemnek, ellentétben például a Ludovika főépületével, ami akkor a Magyar Természettudományi Múzeum birtokában állt. Miközben a múzeummal állt a bál, a szintén a területen lévő Raoul Wallenberg Szakközépiskolát és a színházat békén hagyták. Gál András Levente, az egyetemet felügyelő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) akkori államtitkára 2011 végén úgy nyilatkozott: „nem kérdés, hogy marad a színház”. Hozzátette, hogy a teát­rumot a Józsefvárosi Önkormányzat felajánlotta számukra, mert így mentesül a fenntartási költségektől. Az önkormányzat lapunknak kijelentette, az egyetem kezdeményezte az ügyletet. Bárhogy is, Kocsis Máté polgármester cseppet sem bánkódott érte.

false

Kinek kell egy színház?

Eredetileg 2012 márciusára tervezték a tulajdonoscserét, ám egy közelebbről meg nem nevezett joghézagra hivatkozva az egyetemnek nem sikerült átvenni a teát­rumot. Az önkormányzat honlapján olvasható akkori hír szerint az is hátráltatta az ügyet, hogy Csányi János alapító igazgatónak 0,3 százaléknyi üzletrésze volt a Bárka Józsefvárosi Színházi és Kulturális Nonprofit Kft.-ben. Végül térítésmentesen lemondott róla, de ez valamiért csak októberben történt meg. Szeptemberben megszületett a kormányhatározat, ami a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vagyonkezelésébe adta a parkot, így a színház ingatlanját is. A színházat jelentő kft.-t azonban először az MNV Zrt.-nek kellett volna átvenni mint állami tulajdont, majd kijelölni a vagyonkezelőt: vagy közvetlenül az egyetemet, mint azt először tervezték, vagy az azt fenntartó KIM-et. Ez azonban máig nem történt meg. A KIM költségvetésében egy idő után meg is jelent a Bárka finanszírozása, de nem vagy csak részben lehetett lehívni. Az ügy tehát két és fél év után körülbelül ugyanott tart – csakhogy közben elfogyni látszik a színház. A KIM is kettészakadt, a támogatási előirányzat a Miniszterelnökséghez került, de információink szerint a feladatot nem óhajtja. Az ügyet ismerő forrásaink szerint egyszerűen arról van szó, hogy az egyetem és annak fenntartója nem kapta meg a remélt támogatást, ezért nem sietett átvenni a profiljától teljesen idegen színházat, és vele az évi 100 milliós nagyságrendű fenntartói kötelezettséget. Ígéretekben pedig azért nem volt hiány, mert a kormányzat célja az volt, hogy a terület korábbi használói ne csináljanak túl nagy botrányt a megváltozott status quo miatt. Ha a kerület ragaszkodott volna a színházához, és finanszírozta volna azt, vélhetően nem lenne gond, de Józsefváros kapva kapott az alkalmon, hogy spórolhat egy kicsit. Az igazsághoz tartozik, hogy a budapesti kerületeknek nem feladata, hogy színházat tartsanak fenn, nem is jellemző, hogy ilyet vállalnának. A főváros sem akkor, sem most nem akar tudni a problémáról, van elég baja a saját színházaival. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának, ami az utóbbi években két saját színházát is bedöntötte, szintén nem inge a Bárka gondja, hiszen a Bárka Józsefvárosi Színházi és Kulturális Nonprofit Kft.-nek a cégjegyzék szerint a mai napig az önkormányzat a tulajdonosa, így őt terhelik, terhelnék az előadó-művészeti törvény által rá rótt tulajdonosi feladatok.

Nem kell senkinek

Seress Zoltán, a színház ügyvezető igazgatója már 2012 februárjában úgy nyilatkozott, hogy takarékoskodjanak a dolgozók, mert márciusban nem tud fizetést adni, és nem tudják megtartani a bemutatóikat, ugyanis nem volt világos, kinek is kell benyújtani a jövő évi üzleti tervet. Végül a kerület aljegyzője, Mészár Erika arra kérte a színházat, adják be Józsefvároshoz az üzleti tervet, március elején pedig 10 millió forintos tagi kölcsönt is megszavazott a képviselő-testület a színház megsegítésére. Némi késéssel a támogatást is megkapták, igaz, a 2011-es 77 millió helyett csupán 60,3 milliót. A KIM is beszállt a finanszírozásba 78 millióval, így bár az állami és egyéb támogatások csökkentek, a Bárka költségvetése – a saját bevételekkel – az előző évi 278 millióról 315 millióra növekedett. Igaz, már akkor súlyos likviditási gondokkal küszködött az előző évet 63 milliós veszteséggel záró teátrum. Nem látjuk jelét, hogy az önkormányzat vagy a színház vezetése határozott lépésre szánta volna el magát ennek orvoslására. Nem aggódott senki.

Patyi András, az NKE rektora 2012 nyarán egy interjúban biztosította a közvéleményt arról, hogy az oktatásban is szerepet szánnak a teátrumnak, sőt, egyetemi színpad is lesz a Bárkában. Seress Zoltán is bizakodott, és készült arra, hogy az egyetemistáknak drámapedagógiai foglalkozásokat, retorikai órákat tartanak. Utóbbiak még a tanrendbe is bekerültek, két kreditet értek.

Az átadás határideje 2013. január elsejére módosult. Ennek értelmében az önkormányzat 2013-ra csupán átmeneti támogatást nyújtott, 24 millió forintot. Végül a vagyonkezelő mégsem vette át a már 91 milliós kötelezettséget görgető, saját tőkéjének több mint hatvan százalékát elveszítő teátrumot. Seress 2013 áprilisában még arról beszélt, hogy a következő hónapban megtörténik az átadás-átvétel. Meg is egyeztek a KIM-mel, hogy a 108 milliós állami támogatáson kívül 120 millió forintos éves apanázst biztosít számukra, sőt ezenkívül még némi pluszforrást is igyekezett kialkudni. Ám a teljes összeget, hol­­­ott az igazgató szerint írásbeli ígérvényük volt rá, soha nem kapták meg. Csupán 70 millió forint jutott el hozzájuk projektfinanszírozás címén. Hiszen működési támogatást csak a fenntartó adhatott volna. Így aztán a béreket, a villanyszámlát az állami támogatásból és az önkormányzati résztámogatásból, a dologi költségeket pedig a KIM által adott fél pénzből fizették. A színház összes támogatása ekkor volt a legalacsonyabb, az előző évi 276 millióról 241-re csökkent. Az intézmény év végére 155 milliós kinnlevőséget halmozott fel. Józsefvárossal akkor még megmaradt a jó viszony, hiszen a kerület vállalta, hogy közszolgáltatási szerződést köt a színházzal, így az a jövőben is jogosult lesz állami támogatásra.

Aztán elkezdődött a 2013–2014-es évad, és még mindig nem történt semmi. 2013 decemberében a józsefvárosi közgyűlés határozatot hozott, hogy átadja az államnak a színházat, a fogadó oldalon azonban megint nem volt senki. Ismét üres kasszával, elfogadott üzleti terv nélkül kezdődött a költségvetési év 2014-ben. Pedig a 2014-es költségvetési törvényben a KIM során valóban ott volt a 178,9 millió támogatás – csakhogy még mindig nem az állam volt a tulajdonos, és nem a KIM a fenntartó.

Ki a felelőtlen?

Idén február 3-án a színház rövid közleményben tudatta, hogy a „bizonytalan jogi és gazdasági helyzetére való tekintettel” leállítja a következő premier, a Rovarok próbáit, és ideiglenesen leveszi műsorról a költségesebb, kevesebb bevételt hozó produkcióit. Civil kezdeményezésre petíció is indult a Bárka Színház megmentése érdekében. Február 12-én pedig nyílt levélben fordult a társulat Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterhez és Kocsis Máté VIII. kerületi polgármesterhez, azt kérve, „legyen vége az illetékesek közti ide-oda mutogatásnak, mert hamarosan el fog tűnni a színház”.

Furcsa választ kaptak. A KIM megjegyezte, hogy várja az Állami Számvevőszék készülő jelentését, mert felmerült a felelőtlen gazdálkodás gyanúja a színházzal szemben, „egyes értesülések szerint pedig” ebben a színház igazgatójának és gazdasági vezetőjének felelőssége lehet. A Józsefvárosi Önkormányzat még keményebben fogalmazott közleményében: eszerint „a színház átadás-átvételét, pénzügyei és dolgozói helyzetének rendezését éppen az átadás során feltárt szabálytalanságok, a felelőtlen gazdálkodás gyanúja és az Állami Számvevőszék jelenleg is tartó vizsgálata nehezíti”. A 2013-ban kezdődött és 2014 elején elkészült jelentéssel azonban nehéz magyarázni a 2012-ben kezdődött tökölést.

A nyilvánosságnak szóló dörgedelmes levél mellett tovább folyt az ígérgetés. A színház február 28-i társulati ülésén részt vett Kohut Balázs, a KIM gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára, aki elmondta: a Bárka által beküldött üzleti tervet a lehető leggyorsabban elfogadják, és a támogatási szerződést két nap múlva megköthetik a színházzal.

Újabb jéghegy

Ám ez is csak szó maradt – ellenben a KIM által kiszivárogtatott, a színház gazdálkodását 2008–2012 között vizsgáló ÁSZ-jelentés március 13-án megjelent, és valóban nem volt túl kedvező a színházra nézve. Kiderült, nem tartották be teljeskörűen a számviteli törvényt, nem rendelkeztek jóváhagyott SZMSZ-szel, a munkaviszony létesítését, megszüntetését nem szabályozták, számlarendet sem készítettek. A vizsgálat megállapította továbbá, hogy Seress Zoltán az önkormányzat engedélye nélkül 600 ezer forint értékben a saját vállalkozásával kötött szerződést. Az igazgató lapunknak azt mondta, arról volt szó, hogy az egyik produkció során ő látta el a világítástervezés munkálatait. Az, hogy az igazgató dolgozzon a saját színházában, nem szabályellenes, hiszen színészként is gyakran kötött szerződést saját magával. Azt elismerte, hogy a nagy felfordulásban elmulasztották benyújtani az önkormányzatnak a kontraktust. A vizsgálat feltárta, hogy 2009-ben egy 200 ezer forint értékű GPS-t és LCD televíziót a beszerzés napján leselejteztek. Seress szerint a vizsgálatkor szembesült ezzel a ténnyel. Számos hiányosságot tárt fel a vizsgálat a 2011-ben és 2012-ben történt, összesen 14,6 milliós selejtezés esetében. Seress szerint az ÁSZ csak a helyszíni anyagokat használta fel, a később számára megküldött, a szerintük a selejtezés szabályosságát bizonyító dokumentumokat nem vette figyelembe. Az ÁSZ végül feljelentést tett hűtlen kezelés gyanújával a főügyészségen. Az ORFK-tól annyit megtudtunk, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság VIII. kerületi kapitánysága hűtlen kezelés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt eljárást folytat ismeretlen tettes ellen. Úgy tudjuk, hétfőn kezdődtek meg a tanúkihallgatások.

Mai programok
Ezek az ügyek békeidőben nem jelentenének különösebb gondot, ám kiváló indokot szolgáltattak a KIM és az önkormányzat számára, hogy az alapvetően önhibáján kívül egyre nehezebb helyzetbe kerülő színházat visszatámadják. Az önkormányzat bizalomvesztésről beszélt. Lapunknak pedig az válaszolták: „Seress Zoltán igazgató próbálja a helyzetet úgy beállítani, mintha a problémák az önkormányzat vagy az állam mulasztása miatt állnának fenn.” Arra nincs válasz, miért hagyták, hogy a Bárka 2008-tól máig – egy évet kivéve – mindig veszteséggel zárjon.

Seress szerint a bizalomvesztés a másik oldalon már jóval korábban kialakult – hiszen csökkenő támogatással magukra hagyták őket. Az önkormányzat azért is rágott be a Bárkára, mert az ÁSZ jelentése korántsem csak a színházat marasztalta el, hanem rá nézve is súlyos megállapításokat tett. Eszerint „az önkormányzat nem a jó gazdától elvárható gondossággal felügyelte a társaság tevékenységét”. Így például a Bárka egyenletes finanszírozása érdekében nem tette meg a szükséges lépéseket, nem számoltatta be a társaság felügyelőbizottságába delegált tagjait. 2008 és 2012 között egy alkalommal tervezett az önkormányzat ellenőrzést a Bárkánál, az sem valósult meg, és nem tett semmiféle intézkedést akkor, amikor a társaság saját tőkéje a jegyzett tőke 50 százaléka alá csökkent.

Amikor erre az önkormányzatnál rákérdeztünk, azt a választ kaptuk, hogy 2008–2012 között azon intézményeket ellenőrizték, amelyeknek a gazdálkodásában rejlő kockázatok bekövetkezésének valószínűsége és hatása magas volt, a színház – bár utóbb az ellenkezője derült ki – akkor tudomásuk szerint nem tartozott ezek közé. „A Felügyelő Bizottsági ülés jegyzőkönyveiből és döntéseiből az önkormányzat folyamatosan informálódott, a bizottságot azonban a színház vezetőjének lett volna kötelessége tájékoztatni, ami feltételezhetően a szabálytalanságok miatt nem történt meg.”

Még játszik a zenekar

Az önkormányzat szerint már nincs dolguk a színházzal: „Mivel az átadás-átvétel folyamatban van, úgy illő, hogy az új üzleti tervet már az új tulajdonos fogadja el, és az új vezető személyéről szóló pályázatot is ő írja ki.”

Az MNV Zrt. kérdésünkre elmondta: még nem zárult le az átadás-átvétel, így a hiányról sincs pontos képe, azt azonban hangsúlyozta, hogy az átvétel feltétele „a társaság tőkehelyzetének konszolidációjához szükséges forrás megléte”. Hogy ez honnan lesz, és ki lesz a fenntartó, arról semmit nem tud a leendő tulajdonos. Viszont kijelentette, hogy céljuk a színház további működtetése. Ha lesz még mit. S ha nem? Horváth József, az NKE főtitkára megjegyezte: „Ameddig a Bárka Színház elhelyezése a jelenlegi épületben történik, az egyetem nem tart igényt az ingatlanra”, ellenkező esetben a „Ludovika Campus részeként egyetemi célokra fogja használni.”

Ma ott tartunk, hogy a tavalyi évad végén elfogyott az idei évre rendelkezésre álló, körülbelül 200 milliós össztámogatás, pótlólagos forrás a vagyonkezelőtől még, az önkormányzattól már nem remélhető. Seress nem tudta maradásra biztatni a társulat tagjait, az 51 fős Bárkában 17-en mondtak fel, köztük az összes színész. A megmaradt munkatársak nyár óta nem kapnak fizetést, kikapcsolták a színház mobilflottáját. Lapzártánkkor még működött a régóta nem frissülő honlap, de lehet, hogy napokon belül már nem lesz elérhető. Szeptemberben 12-én az évad helyett bírósági végrehajtás indult a Bárka ellen. Seress azt mondja, ha megkapnának pénzt, paripát, fegyvert, akkor is csak a jövő évben indulhatna ez a színház. De ebben már rajta kívül kevesen bíznak.

Csányi, Alföldi, Seress

Csányi János 1995-ben megrendezte Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékát. A produkció sikerén felbuzdulva a szereplők egy része Csányival együtt elhatározta, hogy színházat alapítanak. Nem kevés kitartással sikerült elérni, hogy megkapják a Ludovika egykori vívótermét. 2001-ben a társulat tíz tagja alkalmatlanság címén lemondásra szólította fel Csányit. Ő maradt, ám hat színész – Gyabronka József, Mucsi Zoltán, Kaszás Gergő, Murányi Tünde, Pokorny Lia és Udvaros Dorottya – távozott, a színház nagy korszaka véget ért. Csányi stabilizálta a helyzetét, de művészileg s egy idő után menedzserként is egyre kevesebbet tudott felmutatni. 2005-ben távozott, és megpályázta Vidnyánszky Attilával a debreceni Csokonai Színház direktori posztját, ahonnan hamarosan mennie kellett, mert túllépte a költségvetési keretet. E korszak emblematikus előadása a Tim Carroll rendezte Hamlet.

Alföldi Róbert igazgatása alatt is fontos előadások születtek, mint a Koldusopera, a Szentivánéji álom, de Alföldi két év után, 2008-ban távozott a színháztól. Ezután, épp a válság kezdetén került Seress Zoltán a színház élére. A teátrum látogatottsága csökkent, de nem radikálisan, a 2008-as 26 ezerről 2013-ra 22 ezerre apadt, jegybevétele pedig 42 millióról 39 millióra. A támogatás annál gyorsabban fogyott: a 2009-es 360 millióról tavalyra 240 millióra. Ennek ellenére születtek jelentős előadások, a Tengeren, a Nehéz, a Dogville és a De Sade pennája. A romló finanszírozási környezetben Seress száműzte a klasszikusokat a repertoárból, és kizárólag kortársakat játszott.

szerző
Hamvay Péter
publikálva
2014/42. (10. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Kormányzati manőverek
Mi lesz a Corvinusszal?
Interjú a Libri vezetőivel
Halmos Ádám és Sárközy Bence a könyvkiadásról
Interjúk
Rév István, Baki Péter, Ligeti Gyuri
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...