rés a présen

„Ők a tanítómestereim”

  • rés a présen
  • 2023. február 8.

Színház

Dányi Viktória táncos, koreográfus

rés a présen: Hogyan jött létre a Mothers Back projekt?

Dányi Viktória: Furulyás Dórával hoztuk létre 2019-ben a Mothers Back formációt. Abból a vágyból indult az egész, hogy szerettünk volna művészileg hosszabb távlatban gondolkodni. A témánk pedig a szülővé válás hatása a művészetünkre. Nagyjából ötéves periódusban állapodtunk meg az együttműködést illetően. Mondván, ha letelt, majd meglátjuk, hogyan tovább. Most tartunk három évnél, és ez idő alatt létrehoztuk a Doboz utca 1. című, kisgyerekeknek szóló interaktív táncelőadást és a Hidden mom című kortárstánc-előadást. Elindítottunk egy kérdőívet, amelyben a gyerekvállalás hatásait kutatjuk a kortárstánc-előadók és -alkotók körében. Tartottunk a témában mozgásos workshopot, és most egy olyan sorozatba kezdtünk, ahol meghívott művészekkel, tematikusan beszélgetünk. A munkánkat a kezdetek óta, különböző formában a SÍN Művészeti Központ segíti. Az előadásunk címe, Hidden mom mindarra a láthatatlan, de szükségszerű munkára, befektetett energiára utal, ami ahhoz kell, hogy egyáltalán bármi is létrejöjjön.

rap: Hol láthatunk benneteket legközelebb?

DV: Február 13-án a Kelet Kávézóban lesz a beszélgetéssorozatunk második állomása, ahol a balett, néptánc és kortárstánc felől vizsgáljuk a gyerekvállalás hatásait a művészetre és karrierre. Február 18-án a Doboz utca 1. című gyerekelőadásunkat játsszuk a Márai Sándor Művelődési Házban. A Hidden mom pedig legközelebb március 18-án látható a SÍN Művészeti Központban.

rap: Voltak a témával kapcsolatos munkáid ez előtt is?

DV: Sokáig tudatosan kerültem a témát. Nem akartam a szakmai életemben, művészként is a szülővé válásommal foglalkozni. A Tünet Együttes Burok című előadása volt az első olyan darab, amelyben, bár nem kifejezetten az anyaság, de a születés témájával foglalkoztunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.