Nehéz leválasztani A padlást a saját kultuszáról, és alighanem ez az oka annak is, hogy 999. előadása streamelve, a képernyőn is működött – valamennyire. Ez persze, bár korántsem egyértelmű, mégis borítékolható volt, a fő kérdés inkább az, hogy a musical mint műfaj miképp hat, mennyire devalválódik a képernyőn, pláne egy több mint harmincéves előadás.
Ajánlom
Apadlást ugyanis 1988 óta játssza töretlenül a Vígszínház. Lüktet benne a színháztörténet, a múlás, a körforgás megtapasztalásának melankóliája: el lehet révedni azon, hogy hány éve halott Kaszás Attila, aki a Rádióst játszotta az első szereposztásban, s hogyan ért Süniből Mamókává Igó Éva. Ha egy produkció ekkora szériát ér meg, az azt jelenti, hogy kézről kézre adják a generációk. A Budapest Bábszínház Misi Mókus vándorúton című darabjára például már azok a nagymamák viszik az unokáikat, akik maguk is gyerekként látták. De míg a Misi Mókus – már csak a kora miatt is – muzeális (az új igazgató, Ellinger Edina azt nyilatkozta, hogy nehéz szívvel ugyan, de leveszi a repertoárról), addig A padlás fölött nem járt el annyira az idő, épp csak egy kicsit poros lett.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető. Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
Az amerikai békemissziót inkább a pánik, mint tudatos stratégia mozgatja, Orbán Viktor moszkvai látogatása pedig csak Putyin igazolására szolgál és Európa egységének gyengítését szolgálja. Fedinec Csilla Ukrajna-kutatóval elemeztük az elmúlt másfél hét eseményeit.
Ha a hatalom kábítószerfogyasztókat akar keresni az éjszakában, akkor találni is fog, ergó könnyen „eredményt mutat fel”. Viszont az állománynak tele a hócipője azzal, hogy politikai célokra használják őket, állítják rendőr forrásaink.
Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.
„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyermekig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”
Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.
A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.
A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.
Vagyis: megcsonkított, védelmi kapacitásaiban megtizedelt, mostani szövetségeseitől elszigetelt, a következő orosz rohamot védtelenül váró Ukrajna, a felfoghatatlan mennyiségű és súlyosságú háborús bűn elkövetőinek büntetlensége.
Persze mindig is az övé volt az utolsó szó ebben is, de a teljes folyamatot mégsem egyedül ő intézte. Most viszont érzékelhetően azt tartja újabb győzelme alapfeltételének, ha maradéktalanul teljesül azon vágya, hogy mindent kizárólag ő intézhet, és hogy beleszólása ebbe most már tényleg senkinek nincs.
2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.
Nem tartják elfogadhatónak Trump eredeti béketervét azok az ukrán veteránok, akik rövid látogatást tettek Budapesten. De ez csak egy dolog és egy probléma, mert a háború mellett ott az élet is, ami sokkal bonyolultabb.
A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.
