Zsinórpadlás – rés a présen

„Rajongó voltam”

  • rés a présen
  • 2022. február 23.

Színház

Maros András író, drámaíró

rés a présen: Legutóbb a regényed, a Két-három dán kapcsán beszélgettünk, most a Redőny című drámád ősbemutatója adja az apropót. Mindkét mű helyszíne a vidéki Magyarország. Más köze is van a kettőnek egymáshoz?

Maros András: A Két-három dán szereplői dán fiatalok, akik egy hosszú hétvégére érkeznek hozzánk, így ők csak külső szemlélői a vidéki Magyarországnak. A Redőny főszereplője, Éva azonban egy szabolcsi faluból származik, innen próbál kitörni a megrekedtségből, és úgy tűnik, sikerül is neki: megismerkedik egy gazdag vállalkozóval, hozzámegy, gyerekük születik, városba költöznek, aztán Budapestre. Álomszerűen alakul az élete, kívülről legalábbis. A kérdés, hogy neki is ez-e az álma, vagy csak a környezete – és az anyja – erőlteti rá, hogy olyan életre vágyjon, mint minden más fiatal a faluban. Nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, az utóbbiról van szó.

rap: Miért adtad drámaírásra a fejed?

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.