rés a présen: Legutóbb a regényed, a Két-három dán kapcsán beszélgettünk, most a Redőny című drámád ősbemutatója adja az apropót. Mindkét mű helyszíne a vidéki Magyarország. Más köze is van a kettőnek egymáshoz?
Maros András: A Két-három dán szereplői dán fiatalok, akik egy hosszú hétvégére érkeznek hozzánk, így ők csak külső szemlélői a vidéki Magyarországnak. A Redőny főszereplője, Éva azonban egy szabolcsi faluból származik, innen próbál kitörni a megrekedtségből, és úgy tűnik, sikerül is neki: megismerkedik egy gazdag vállalkozóval, hozzámegy, gyerekük születik, városba költöznek, aztán Budapestre. Álomszerűen alakul az élete, kívülről legalábbis. A kérdés, hogy neki is ez-e az álma, vagy csak a környezete – és az anyja – erőlteti rá, hogy olyan életre vágyjon, mint minden más fiatal a faluban. Nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, az utóbbiról van szó.
rap: Miért adtad drámaírásra a fejed?
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
