olvasópróba

Sörre Piros Arany

Radical Relax, Karoline és Kasimir, Urbán legendák – A tartozás

Tarnóczi Jakab rendezései új utakat keresnek a negyedik fal lebontására, a nézők aktivizálására, de mindig megadják azt a szabadságot, hogy ha valaki ragaszkodna a hagyományos, „csak ülünk és nézünk” pozícióhoz, abban se háborgassa senki. Már többször besétálhattunk előadásainak díszletébe, az idén pedig egy elvonulástörténet részesei lehetünk. A Radical Relax a Katona József Színházban a rendező saját szövegéből dolgozik, kilenc ember egyhetes elvonulását mutatja meg. A színlap így rögzíti az alaphelyzetet: „Zsolt háromszor hét napig ült, és nem csinált semmit. Aztán ott is maradt a semmi közepén egyedül. Majd lassan elkezdtek köré gyűlni az emberek. Azóta is jönnek. Van, aki kíváncsiságból érkezik, van, aki a megváltást keresi, van, aki menekül, és van, aki csak azért jön, hogy végre megérkezzen.” Azt ígérik, hogy az utolsó órában mi is csatlakozhatunk a relaxálókhoz. (Katona József Színház, október 11., 12., 13., 17., 25.)

Ödön von Horváth Kasimir és Karoline című drámáját a Budaörsi Latinovits Színházban a nevek felcserélésével, Karoline és Kasimir címmel játsszák. Ebből már gyanítható, hogy az eredetihez képest egy átírt változatot láthatunk, és valóban, a színlap szerint Zsigó Anna és Hegymegi Máté rendező dolgozta át az 1930-as évek Münchenjében, a sörtől habzó Oktoberfesten játszódó darabot, amelyből elsősorban a huszonéves generáció talajvesztettsége érdekli az alkotókat. „Az előadás középpontjában huszonéves fiatalok állnak, tele naiv reményekkel. Hogy hol élnek és melyik korban, nem számít – a problémáik ugyanis túlságosan ismerősek. Hiányzik alóluk a biztonsági háló, alapállapotuk a kilátástalanság. A munkanélküliség, a társadalmi státusz kiharcolására tett kétségbeesett kísérletek választás elé állítják őket: hazugság és megalkuvás, vagy tisztességes vereség. A kérdés még­is az, hogy ebben a lefelé húzó örvényben kaphat-e esélyt a szerelem, és ki milyen módon próbálja azt megélni” – írják az előadás beharangozójában. A címszerepekben a tavalyi Liliom Julikájaként tündöklő Hartai Petrát és a h.ml.t főszerepét is eljátszó Fröhlich Kristófot láthatjuk. Az előadás (és a budaörsi színház) azonban rajtuk kívül is tele van ragyogó színészekkel: Mertz Tibor, Ilyés Róbert, Takács Katalin – hogy csak néhányukat említsük. Már csak értük is érdemes felülni a 40-es buszra. (Budaörsi Latinovits Színház, október 12.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.