Színház

Stephen Dolginoff: Izgass fel!

Színház

Óriási megkönnyebbülésemre a homofóbia elleni világnapon bemutatott, meleg párról szóló előadásban lényegében nincs szó diszkriminációról. Üdítő olyan előadást látni, amelyben nem a melegekre mint kisebbségre való reflexió a lényeg.

Stephen Dolginoff darabja azt az időszakot mutatja be, amikor beverték az első szögeket a halálbüntetés és a nácizmust is tápláló Übermensch-elmélet koporsójába. A húszas évek Chicagójában Na­than Leopold és Richard Loeb brutális gyilkosságot követett el. A két fiatalember zseninek és törvény felett állónak gondolta magát, erre hivatkozva akarták elkövetni a tökéletes bűntényt, azonban hamar lelepleződtek. Perük sokkolta a közvéleményt: ekkor fordult elő először, hogy hozzájuk hasonló kaliberű tettesek csupán életfogytiglanit kaptak – a Leopold és Loeb ügy ugyanis a halálbüntetés elleni kampány részévé vált.

Dolginoff szerelmi történetbe ágyazta a bűntényt: Nathan a felbujtó, az értelmi szerző, Richard pedig csak azért segít a szerelmének, mert fél, hogy elveszíti. A Hatszín Teátrum előadásában, Pányik Tamás rendezésében lángol a szenvedély, de lenyűgöző a két szereplő (Cseh Dávid Péter és Kovács Máté e. h.) felszín alatt bujkáló, kamaszos rettegése is: az egyik attól fél, hogy gyengének látják, a másik attól, hogy eldobják. Talán elkélt volna a miliő egy kicsit részletezőbb felfestése, talán jobban bele lehetett volna ágyazni az adott korba a történetet, ami így Magyarországon kissé a levegőben lóg, de a szerzőnek alighanem szigorú elvárásai voltak a színrevitellel kapcsolatban.

Mindezt (kamara)musical formájában tálalják, ami a műfajt legitimáló, majdhogynem rehabilitáló ötlet. Értelem és érzelem feszül egymásnak a színpadon, ami a nézőben is megbizsergeti a társadalomkritikust és az ifjúkori, szerelmes önmagára való emlékezést.

Hatszín Teátrum, június 7.

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.