Színház

Stephen Dolginoff: Izgass fel!

Színház

Óriási megkönnyebbülésemre a homofóbia elleni világnapon bemutatott, meleg párról szóló előadásban lényegében nincs szó diszkriminációról. Üdítő olyan előadást látni, amelyben nem a melegekre mint kisebbségre való reflexió a lényeg.

Stephen Dolginoff darabja azt az időszakot mutatja be, amikor beverték az első szögeket a halálbüntetés és a nácizmust is tápláló Übermensch-elmélet koporsójába. A húszas évek Chicagójában Na­than Leopold és Richard Loeb brutális gyilkosságot követett el. A két fiatalember zseninek és törvény felett állónak gondolta magát, erre hivatkozva akarták elkövetni a tökéletes bűntényt, azonban hamar lelepleződtek. Perük sokkolta a közvéleményt: ekkor fordult elő először, hogy hozzájuk hasonló kaliberű tettesek csupán életfogytiglanit kaptak – a Leopold és Loeb ügy ugyanis a halálbüntetés elleni kampány részévé vált.

Dolginoff szerelmi történetbe ágyazta a bűntényt: Nathan a felbujtó, az értelmi szerző, Richard pedig csak azért segít a szerelmének, mert fél, hogy elveszíti. A Hatszín Teátrum előadásában, Pányik Tamás rendezésében lángol a szenvedély, de lenyűgöző a két szereplő (Cseh Dávid Péter és Kovács Máté e. h.) felszín alatt bujkáló, kamaszos rettegése is: az egyik attól fél, hogy gyengének látják, a másik attól, hogy eldobják. Talán elkélt volna a miliő egy kicsit részletezőbb felfestése, talán jobban bele lehetett volna ágyazni az adott korba a történetet, ami így Magyarországon kissé a levegőben lóg, de a szerzőnek alighanem szigorú elvárásai voltak a színrevitellel kapcsolatban.

Mindezt (kamara)musical formájában tálalják, ami a műfajt legitimáló, majdhogynem rehabilitáló ötlet. Értelem és érzelem feszül egymásnak a színpadon, ami a nézőben is megbizsergeti a társadalomkritikust és az ifjúkori, szerelmes önmagára való emlékezést.

Hatszín Teátrum, június 7.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.