rés a présen

Szabadon, bátran, kísérletezve

Szalontay Tünde színész

  • rés a présen
  • 2021. szeptember 1.

Színház

rés a présen: Téged Pintér Béla és Társulata színésznőjének könyveltek el. Büszke vagy erre?

Szalontay Tünde: Pintér Bélával még az Arvisura Színházi Társaságban játszottunk együtt a nyolcvanas években a Magyar Elektrában (Aegistus/Clitemnestra) és A Mester és Margaritában (Behemót/Margarita). Aztán én több évig külföldön voltam, és amikor visszatértem, Béla hívott A sehova kapuja című előadásba. Onnan kezdődött a közös munkánk, és fantasztikus darabokat hoztunk létre, amelyek máig meghatározók maradtak számomra. Bár több mint nyolc éve szabadúszó vagyok, a régi előadásokat még játszom. Szóval távolinak tűnik, de igen, büszke vagyok arra, hogy a társulat színésznőjeként tartanak számon, viszont arra is, ami azóta történt.

rap: Jelenleg mely Pintér-előadásokban vagy benne?

SZT: A Kaisers TV, Ungarn című előadásban, ez szeptember elejétől ismét műsoron lesz, de ott A sütemények királynője, a Parasztopera és a Tündöklő középszer is. Benne vagyok még a Szutyok, A démon gyermekei, az Árva csillag, Az Őrült, az Orvos, a Tanítványok és az Ördög és A sehova kapuja című előadásokban is. Hirtelen soknak tűnik, de ezeket a régebbi darabokat egyre ritkábban játsszuk.

rap: Több csoporttal is dolgozol rendszeresen.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Post mortem

Az egész világot megrázó szörnyűségeknél gyakran előkerül a tettes ízlése – nem akarjuk elhinni, hogy egy átlagos ember is követhet el borzalmas dolgokat, keressük a furcsaságokat, az előjeleket, amelyeknek gyanúsnak kellett volna lenniük.

A szellemek ereje

  • - turcsányi -

Johnny Lobónak nehéz élete volt. Már a háború korai szakaszában megjárta Vietnamot, s hazatérve polgárjogi harcosnak állt; az indiánok jogaiért küzdött. 

A messzi káosz

„Mi ez az utazás nevű dolog? Miért nem hagyjuk abba idővel? Hát sosem nő be a fejünk lágya?” – tette fel ezt a három költői kérdést a szerző 2014-ben, utazós blogjának utolsó bejegyzésében.

Egy macska, egy lótusz

Egyiptommal és a fáraókkal krimitől a sorsjegyen át egészen a bútordarabokig bármit el lehetett adni már 100–150 évvel ezelőtt is. Az egyiptománia kutatása viszonylag fiatal terület, általában egyiptológusok vagy régészek, történészek foglalkoznak a témával, mellékprojektként. A fogalomba bármely egyiptomi motívum felhasználása beletartozik úgy is, hogy a kontextus teljesen független az egyiptomi kultúrától.