Interjú

„Elmúltak már a derék idők”

Rozs Tamás zenész, tanár

Színház

Folyamatosan koncertezik, színházi előadásokban vesz részt, sokszor használ sajátos énektechnikát, és újabban looperezik is, de a tanítás mindent fölülír nála. S már másodszorra jött el Kaposvárról, ezúttal az SZFE-botrány miatt.

Magyar Narancs: A járvány miatt csak nemrég mutatták be a Háy János Elem című novellájából készült darabot Bérczes László rendezésében. A „lemerülő játékot” csellón kíséri. Milyen zenét játszik hozzá?

Rozs Tamás: Ez most a harmadik alkalom, hogy Háy János színpadi munkájánál működöm közre. Először a Szigorúan ellenőrzött vonatok színpadi változatához írt szövegeihez és verses betéteihez szereztem zenét, akkor rímbe szedetten, sűrítve kellett a zenének a darabhoz illeszkednie. Majd a kimondottan Bérczes Lászlónak írt A halottemberben volt feladatom. Most is izgalmas volt a munka, főképp, hogy ez nem kincstári szöveg. Kerekes Éva és Mucsi Zoltán kettőse egy idős házaspár hétköznapjainak különböző korszakaiba enged bepillantást, és sok minden megjelenik itt: a szerelem mellett az elmúlás abszurd, felfoghatatlan ténye, a fiatalság elvesztésétől kezdve a halálig. Háy nagyon ért ahhoz, hogy mindennapi párbeszédekből kiindulva igen mélyre menjen. Ezt kellett lekövetnie a zenének. Az a feladatom, hogy hol átvezető zeneként, hol meg nagyon is domináns módon, jelenlevőként kísérjem a megjelenített helyzeteket. Alá kell húznom a karaktereket, segítem a zenémmel a tartalmat, a folyamatot. Egy szál csellóval. Mivel a színész a drámai folyamatban nem tudja bevárni, míg én minden egyes zenei megszólalásnál fölépítem a zenét, először próbáltam ki a manapság nagyon divatos looperezést.

MN: Hogy alakul a rendezőkkel közös munka, van elképzelésük, milyen zenét szeretnének?

RT: Bérczes például mindig leszögezi, hogy ő nem ért a zenéhez, de közben nagyon is határozott, erős elképzelései vannak, és jó az ízlése is. Ebben a próbaidőszakban úgy alakult, hogy a karantén alatt otthon gyártottam a zenéket, és elküldtem neki véleményezésre. A darabban arról van szó, hogy „halljuk a világ zenéjét”, ezért nagyon erős zenei fő témára volt szükségünk, drámaibb tartalmú zenére. A másik főzene lírai-játékos téma, ami jó esetben megérinti, behúzza a nézőt. Igyekeztem nem zenei klisékben gondolkodni, ezért használom például az ötnegyedes formát is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.