Interjú

„Elmúltak már a derék idők”

Rozs Tamás zenész, tanár

Színház

Folyamatosan koncertezik, színházi előadásokban vesz részt, sokszor használ sajátos énektechnikát, és újabban looperezik is, de a tanítás mindent fölülír nála. S már másodszorra jött el Kaposvárról, ezúttal az SZFE-botrány miatt.

Magyar Narancs: A járvány miatt csak nemrég mutatták be a Háy János Elem című novellájából készült darabot Bérczes László rendezésében. A „lemerülő játékot” csellón kíséri. Milyen zenét játszik hozzá?

Rozs Tamás: Ez most a harmadik alkalom, hogy Háy János színpadi munkájánál működöm közre. Először a Szigorúan ellenőrzött vonatok színpadi változatához írt szövegeihez és verses betéteihez szereztem zenét, akkor rímbe szedetten, sűrítve kellett a zenének a darabhoz illeszkednie. Majd a kimondottan Bérczes Lászlónak írt A halottemberben volt feladatom. Most is izgalmas volt a munka, főképp, hogy ez nem kincstári szöveg. Kerekes Éva és Mucsi Zoltán kettőse egy idős házaspár hétköznapjainak különböző korszakaiba enged bepillantást, és sok minden megjelenik itt: a szerelem mellett az elmúlás abszurd, felfoghatatlan ténye, a fiatalság elvesztésétől kezdve a halálig. Háy nagyon ért ahhoz, hogy mindennapi párbeszédekből kiindulva igen mélyre menjen. Ezt kellett lekövetnie a zenének. Az a feladatom, hogy hol átvezető zeneként, hol meg nagyon is domináns módon, jelenlevőként kísérjem a megjelenített helyzeteket. Alá kell húznom a karaktereket, segítem a zenémmel a tartalmat, a folyamatot. Egy szál csellóval. Mivel a színész a drámai folyamatban nem tudja bevárni, míg én minden egyes zenei megszólalásnál fölépítem a zenét, először próbáltam ki a manapság nagyon divatos looperezést.

MN: Hogy alakul a rendezőkkel közös munka, van elképzelésük, milyen zenét szeretnének?

RT: Bérczes például mindig leszögezi, hogy ő nem ért a zenéhez, de közben nagyon is határozott, erős elképzelései vannak, és jó az ízlése is. Ebben a próbaidőszakban úgy alakult, hogy a karantén alatt otthon gyártottam a zenéket, és elküldtem neki véleményezésre. A darabban arról van szó, hogy „halljuk a világ zenéjét”, ezért nagyon erős zenei fő témára volt szükségünk, drámaibb tartalmú zenére. A másik főzene lírai-játékos téma, ami jó esetben megérinti, behúzza a nézőt. Igyekeztem nem zenei klisékben gondolkodni, ezért használom például az ötnegyedes formát is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.