Interjú

„Elmúltak már a derék idők”

Rozs Tamás zenész, tanár

Színház

Folyamatosan koncertezik, színházi előadásokban vesz részt, sokszor használ sajátos énektechnikát, és újabban looperezik is, de a tanítás mindent fölülír nála. S már másodszorra jött el Kaposvárról, ezúttal az SZFE-botrány miatt.

Magyar Narancs: A járvány miatt csak nemrég mutatták be a Háy János Elem című novellájából készült darabot Bérczes László rendezésében. A „lemerülő játékot” csellón kíséri. Milyen zenét játszik hozzá?

Rozs Tamás: Ez most a harmadik alkalom, hogy Háy János színpadi munkájánál működöm közre. Először a Szigorúan ellenőrzött vonatok színpadi változatához írt szövegeihez és verses betéteihez szereztem zenét, akkor rímbe szedetten, sűrítve kellett a zenének a darabhoz illeszkednie. Majd a kimondottan Bérczes Lászlónak írt A halottemberben volt feladatom. Most is izgalmas volt a munka, főképp, hogy ez nem kincstári szöveg. Kerekes Éva és Mucsi Zoltán kettőse egy idős házaspár hétköznapjainak különböző korszakaiba enged bepillantást, és sok minden megjelenik itt: a szerelem mellett az elmúlás abszurd, felfoghatatlan ténye, a fiatalság elvesztésétől kezdve a halálig. Háy nagyon ért ahhoz, hogy mindennapi párbeszédekből kiindulva igen mélyre menjen. Ezt kellett lekövetnie a zenének. Az a feladatom, hogy hol átvezető zeneként, hol meg nagyon is domináns módon, jelenlevőként kísérjem a megjelenített helyzeteket. Alá kell húznom a karaktereket, segítem a zenémmel a tartalmat, a folyamatot. Egy szál csellóval. Mivel a színész a drámai folyamatban nem tudja bevárni, míg én minden egyes zenei megszólalásnál fölépítem a zenét, először próbáltam ki a manapság nagyon divatos looperezést.

MN: Hogy alakul a rendezőkkel közös munka, van elképzelésük, milyen zenét szeretnének?

RT: Bérczes például mindig leszögezi, hogy ő nem ért a zenéhez, de közben nagyon is határozott, erős elképzelései vannak, és jó az ízlése is. Ebben a próbaidőszakban úgy alakult, hogy a karantén alatt otthon gyártottam a zenéket, és elküldtem neki véleményezésre. A darabban arról van szó, hogy „halljuk a világ zenéjét”, ezért nagyon erős zenei fő témára volt szükségünk, drámaibb tartalmú zenére. A másik főzene lírai-játékos téma, ami jó esetben megérinti, behúzza a nézőt. Igyekeztem nem zenei klisékben gondolkodni, ezért használom például az ötnegyedes formát is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.