Interjú

„Elmúltak már a derék idők”

Rozs Tamás zenész, tanár

Színház

Folyamatosan koncertezik, színházi előadásokban vesz részt, sokszor használ sajátos énektechnikát, és újabban looperezik is, de a tanítás mindent fölülír nála. S már másodszorra jött el Kaposvárról, ezúttal az SZFE-botrány miatt.

Magyar Narancs: A járvány miatt csak nemrég mutatták be a Háy János Elem című novellájából készült darabot Bérczes László rendezésében. A „lemerülő játékot” csellón kíséri. Milyen zenét játszik hozzá?

Rozs Tamás: Ez most a harmadik alkalom, hogy Háy János színpadi munkájánál működöm közre. Először a Szigorúan ellenőrzött vonatok színpadi változatához írt szövegeihez és verses betéteihez szereztem zenét, akkor rímbe szedetten, sűrítve kellett a zenének a darabhoz illeszkednie. Majd a kimondottan Bérczes Lászlónak írt A halottemberben volt feladatom. Most is izgalmas volt a munka, főképp, hogy ez nem kincstári szöveg. Kerekes Éva és Mucsi Zoltán kettőse egy idős házaspár hétköznapjainak különböző korszakaiba enged bepillantást, és sok minden megjelenik itt: a szerelem mellett az elmúlás abszurd, felfoghatatlan ténye, a fiatalság elvesztésétől kezdve a halálig. Háy nagyon ért ahhoz, hogy mindennapi párbeszédekből kiindulva igen mélyre menjen. Ezt kellett lekövetnie a zenének. Az a feladatom, hogy hol átvezető zeneként, hol meg nagyon is domináns módon, jelenlevőként kísérjem a megjelenített helyzeteket. Alá kell húznom a karaktereket, segítem a zenémmel a tartalmat, a folyamatot. Egy szál csellóval. Mivel a színész a drámai folyamatban nem tudja bevárni, míg én minden egyes zenei megszólalásnál fölépítem a zenét, először próbáltam ki a manapság nagyon divatos looperezést.

MN: Hogy alakul a rendezőkkel közös munka, van elképzelésük, milyen zenét szeretnének?

RT: Bérczes például mindig leszögezi, hogy ő nem ért a zenéhez, de közben nagyon is határozott, erős elképzelései vannak, és jó az ízlése is. Ebben a próbaidőszakban úgy alakult, hogy a karantén alatt otthon gyártottam a zenéket, és elküldtem neki véleményezésre. A darabban arról van szó, hogy „halljuk a világ zenéjét”, ezért nagyon erős zenei fő témára volt szükségünk, drámaibb tartalmú zenére. A másik főzene lírai-játékos téma, ami jó esetben megérinti, behúzza a nézőt. Igyekeztem nem zenei klisékben gondolkodni, ezért használom például az ötnegyedes formát is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.