Folyóirat

Színház

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2012. január 26.

Színház

Dörner György gyalázatos kinevezése óta nap alig telt el úgy, hogy ne jelent volna meg hír, interjú, publicisztika az Új Színház februártól kinevezett igazgatójával és sleppjével kapcsolatban, az "offenzívának" pedig a pályázat silánysága, valamint a Csurka István által fémjelzett antiszemita ideológia kellő alapanyagot is szolgáltatott, szó se róla.

A Színház januári számának középső (Színház és politika című) blokkja nem is húz le újabb bőrt a témáról, inkább tágabb kontextusba helyezi azt, amikor egyszerre ad külföldi körképet, illetve történeti visszatekintést arról, hogyan avatkozik, avatkozott be az aktuális hatalom az egyes színházak életébe.

A lap gerincét az az összeállítás (szerkesztette: Tompa Andrea) adja, melyben ugyanazt a három kérdést tették fel orosz, cseh, lett, szlovák, szerb, horvát, szlovén, román, lengyel és német kritikusoknak saját országuk színigazgatóinak kinevezésével kapcsolatban. A hol érdekesebb, hol kissé általános válaszokból kiderül: hozzánk képest több országban sokkal durvábban nyomul a politika. Oroszországban például nincs pályáztatás, és itt a legtöbb színház élén olyan vezetők állnak, akik "inkább a színházi ingatlanból akarnak hasznot húzni", Romániában pedig akad olyan színház, melyet politikus vezet (a felesége pedig rendező ugyanott). Nem magyar sajátosság az sem, hogy az igazgatókról szóló végső döntésnél a szakmai képviselők véleménye nem vagy csak minimálisan esik latba, az viszont már igen, hogy szélsőjobboldali hátszéllel érkező vezetőt közpénzen finanszírozott színház élére ültetnek.

Az összeállítástól nem lesz jobb kedvünk (aktualitása miatt igaz ez Gajdó Tamás magával ragadó, az egykori Madách Színház nyilas vezetéséről szóló írására is), akad azonban az összefogásról szóló szép példa is: régiónkban bizony nem egy "felülről" odatett igazgató abban vérzett el, hogy a protestáló társulat egyszerűen megbuktatta.

2012. január, 48 oldal, 392 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.