Zsinórpadlás – színházi melléklet

Szörnyeink

Térey János: Káli holtak

Színház

Ritkán fordul elő, hogy epikus mű színházi adaptációja nem hagy hiány­érzetet maga után. A Káli holtak ilyen, sőt a feldolgozás bizonyos értelemben meg is haladja az alapjául szolgáló regényt, de legalábbis megoldásokat kínál a szöveg vélt vagy valós problémáira.

Térey művében először egy augusztusi filmforgatáson találkozunk a sztárság rögös útjára lépő Csáky Alexszel, egy fővárosi művészszínház fiatal színészével. Ő Botond, a film egyik főszereplője, akinek a feladata a Káli-medencében elharapózó zombitámadások elleni védekezés megszervezése. Ezután nagyjából egy évad történéseit követjük részletesen tovább: egy korábbi, nagy sikerű bemutató, a „trianonosított” Hamlet kül­földi vendégjátékait és egy készülő előadásnak, Schiller Haramiákjának próbafolyamatát, premierjét és bukását. Eközben Alex egyre nehezebben bírja az iramot, egyre lejjebb csúszik, alig látja a kislányát, haldokló apját és újdonsült szerelmét, Lucát.

Bár a Káli holtak tekinthető színházi regénynek is, színpadi adaptációja mégsem kézenfekvő, már csak a belső monológos formája miatt sem. A rendező, Dömötör András azonban rögtön látta maga előtt a színházi formát, és ez a látomásosság érződik az adaptáció könnyedségén is. Az elkészült előadás csodálatos természetességgel és fergeteges formai bravúrokkal dúsítja, pörgeti fel a színházi anyagot.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.