Zsinórpadlás – színházi melléklet

Szörnyeink

Térey János: Káli holtak

Színház

Ritkán fordul elő, hogy epikus mű színházi adaptációja nem hagy hiány­érzetet maga után. A Káli holtak ilyen, sőt a feldolgozás bizonyos értelemben meg is haladja az alapjául szolgáló regényt, de legalábbis megoldásokat kínál a szöveg vélt vagy valós problémáira.

Térey művében először egy augusztusi filmforgatáson találkozunk a sztárság rögös útjára lépő Csáky Alexszel, egy fővárosi művészszínház fiatal színészével. Ő Botond, a film egyik főszereplője, akinek a feladata a Káli-medencében elharapózó zombitámadások elleni védekezés megszervezése. Ezután nagyjából egy évad történéseit követjük részletesen tovább: egy korábbi, nagy sikerű bemutató, a „trianonosított” Hamlet kül­földi vendégjátékait és egy készülő előadásnak, Schiller Haramiákjának próbafolyamatát, premierjét és bukását. Eközben Alex egyre nehezebben bírja az iramot, egyre lejjebb csúszik, alig látja a kislányát, haldokló apját és újdonsült szerelmét, Lucát.

Bár a Káli holtak tekinthető színházi regénynek is, színpadi adaptációja mégsem kézenfekvő, már csak a belső monológos formája miatt sem. A rendező, Dömötör András azonban rögtön látta maga előtt a színházi formát, és ez a látomásosság érződik az adaptáció könnyedségén is. Az elkészült előadás csodálatos természetességgel és fergeteges formai bravúrokkal dúsítja, pörgeti fel a színházi anyagot.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.