Operett

Kis karácsony – Tolcsvay–Müller–Müller: Isten pénze

Színház

Nem, Charles Dickens nem forog a sírjában: Dickens mesélő kísértetté vált a Karácsonyi énekből adaptált húszéves magyar musicalben. Azazhogy ő a történetmesélő és egyúttal a fukar Ebenezer Scrooge régen elhalt üzlettársának szelleme is, aki Tolcsvay László meg a Müller és fia cég által jegyzett Isten pénzében egy személyben tölti be az elmúlt, a jelen és a jövendő karácsonyok szellemének tisztét is.

Ez így most picit kuszának látszik, ugye? Akkor az olvasó máris átérzi e sorok írójának tétovaságát: vajon sikerült-e helyesen, az alkotók szándéka szerint követnie az Operettszínház november végi bemutatójának történetvezetését? A válasz valószínűsíthetően tagadó: nem sikerült, elvégre az irodalmi alap ismerete híján máig értelmezhetetlen maradt volna az is, hogy például kit is játszott a történetben a matrózmulatságot vezénylő, álszakállas, álhajas – és egyáltalán: mindenestül ál – Serbán Attila? Hát tényleg ő lett volna az öregen is derűs és kedélyes Fezziwig úr?

Bizony nem a félreérthetetlenül világos történetmesélés a darab s egyszersmind Somogyi Szilárd rendezésének fő erőssége, ám ez éppenséggel nem jelenti azt, hogy ne is lenne fő erőssége ennek a rendezésnek, s általa az új előadásnak. Merthogy a színpad időről időre szépen megtelik ügyesen mozgatott alakokkal, s Kerényi Miklós Gábor iskolájának megfelelően mindig akad mit néznünk: vásári és hullarabló sokadalmat, megforgatott díszletet, a túlságosan sok gyors számot mindig szorgalmasan bemozgó, helyre koreográfiát (Balogh-Barta Viktória munkája), profin kijátszott bájos gyermekszereplőket. De még csak nem is ez az előadás igazi erénye, hanem az a hitelesnek bizonyuló érzelmesség, amely itt is, ott is kicsap egy-egy alakításból meg lassabb-hálásabb dalból. Talán nem csupán a korral együtt járó szentimentális ellágyulás és nem is a közelítő karácsony hangulata tette, de az Isten pénze több ponton is megindította a kritikust, amire amúgy vajmi ritkán van eset.

A Scrooge hosszan tűrő alkalmazottját alakító Szerényi László például eddig még soha nem tűnt a nézői érzelmeket befolyásolni képes személynek, ám most, deli bájgúnár helyett meggyötört apaként fellépve talán a bemutató estéjének legszebb pillanatait szerezte hatásosan beállított figurájával meg az Ember volt és boldog­talan dallal, amelyről Dunai Tamás egykor a Madách Színházban nem sejtette meg, hogy ennyi énekelnivaló rejlik benne. A meghitt Cratchit család egyebekben is kiérdemelte rokonszenvünket, s épp így, színészként is tehetséggel tevékenykedett az előadás két főszereplője, a Scrooge-nak kezdettől kissé lágyabb, morcosságában mindvégig a tétova magányt érzékeltető Földes Tamás, valamint az író és szellem Szabó P. Szilveszter, akinek szereplistájára most egy újabb démonikus, kárhozott alak került fel: nem annyira a beskatulyáztatás veszélyét, mint inkább színészalkatának belülről kisugárzó, mintaszerű típusosságát felmutatva.

Budapesti Operettszínház, november 28.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.