Színház

Hogyan szólítsunk meg marginalizált társadalmi csoportokat a színház segítségével? Hat nap, 11 ország, különböző válaszok.

Szőcs Gézának nemet mondott, Bozsik Yvette pályázatába akarata ellenére került, de most már saját döntése nyomán lett a magyar alternatív kultúra legfontosabb helyének vezetője. Nincsenek illúziói, nagy ívű tervei viszont igen – mondja. Az első interjú a nemzetközi hírű koreográfussal a kinevezése után.

Harminc éve megalapította és vezeti a dél-koreai Mokwha Repertory Companyt. Drámaíró, rendező és színművészettanár, korábban a dél-koreai Nemzeti Színház művészeti vezetője volt.

A pályázati kiírás szerint hétfőn már munkába áll a Trafó új igazgatója, a nemzetközi hírű koreográfus-táncos. A pályázata körüli furcsaságokról már korábban cikkeztünk.

A hülyeség ugyan kétségkívül örök, ám a zsidóellenes művek inkább csak idényjelleggel jutnak szerephez a hazai színpadokon és mozikban, s egyáltalán a magyar kultúrában.

A Bánkitó Fesztivál utolsó napja az oktatáspolitikával foglalkozó, workshop alapú előadással zárta színházi kínálatát. Augusto Boal Fórum Színházának aktív részvételre biztató formáját használta fel Szabó Veronika, aki a speciális dramaturgia elemei segítségével teremtett színházi keretek között valódi közösségi párbeszédet.

rés a présen: A Pintér Béla Társulat tagjaként ismerünk, mikor csatlakoztál hozzájuk? Szalontay Tünde: Tizenegy éve jöttem haza hatéves külföldi tartózkodás után. Dániában és Olaszországban dolgoztam a Teatro Rio Rose csapatban. A sehova kapujába hívott Béla. Az első időszakban nagyon erős közösségi lét volt jellemző a társaságra, nemcsak a próbákon, hanem egyébként is együtt élt a csapat. Aztán lassan-lassan eltávolodtunk, de ez talán természetes ennyi idő után.

Egy öregember azt hiszi, lehet még számára tavasz a szerelemben - ez Don Pasquale tévedése. Július derekán derült és nyárias időjárás várható - ez meg az idei Veszprémfest szervezőié és közönségéé. Két megcáfolt vélelem, melyek közül az utóbbi megdőlte múlt szombaton a szabadtérről a Veszprém Aréna küzdőterére kényszerítette Donizetti 1843-as víg klasszikusát a hetvenes hetvenkedő megleckéztetéséről.

...de egyáltalán nem a röpke lepke száll, hanem esőfelhők gyülekeznek a nyári színház ege felett, ezúttal nem(csak) átvitt értelemben, hanem egészen konkrétan is. Mivel a kritikus ebből a szempontból (is) együtt sír/nevet a közönséggel, az elmaradt előadás nem, de a félbeszakadt bízvást lehet kritika tárgya.

A Holmi júliusi számában három rendkívüli jelentőségű, 2003-2004-ben írt levelet olvashatunk, melyeket a 2008-ban meghalt operakritikus Petrovics Emilnek, az operaház akkori fő-zeneigazgatójának küldött, és amelyeket most hagyatékából publikálnak szerkesztőtársai.

rés a présen: Hogyan jött létre a Galapiat Cirque társulat? Lucho Smit: Négyen hoztuk létre a társulatot 2007-ben, hogy megvalósítsuk az álmunkat, egy Dél-Amerikában is bemutatható előadást. Akkor még mindig tanulók voltunk a Cirkuszakadémián, és rájöttünk, hogy a cirkuszt illetően ugyanazok az ötleteink, elképzeléseink. Olyan természetesnek tűnt akkoriban erre alapozva létrehozni egy társulatot!