Nagy Péter István rendezővel és állandó dramaturg alkotótársával, Sándor Júliával egy generációba tartozunk. Ez egy színházi kritika szempontjából többnyire érdektelen információ, ám ezúttal mégis van értelme elmondani, hiszen a rendszerváltás környékén születettek politikával kapcsolatos alapvető tapasztalata az, amit az előadásban látunk.
Budapesten prózai, Berlinben operarendezői szakon szerzett diplomát, azóta pedig felváltva dolgozik a két országban. Digitalizációról és koronavírusról, kellemetlen színházról és barokk operákról beszélgettünk, és szóba került az SZFE ügye is.
Nem előzmények nélküli az, hogy a pesti vásárcsarnokokban (vagy előttük) képzőművészeti alkotások jelennek meg.
Hivatalosan csak olyan kísérővel mehetnek, akinek van védettségi igazolványa.
A Trip hajó webszínházának online sorozatához 37 ismert magyar költőt, írót kértek fel egy-egy Shakespeare-dráma szabad feldolgozására.
A kortárs táncot és a stand-upot keresztező sorozatot indított az Aulea Alapítvány; ismert előadókat láthatunk közéleti, társadalmi problémákra reflektálni a 10–15 perces jelenetekben, akik közben táncolni, nevettetni sem szégyellenek.
Eddig még soha nem búcsúztak el tőlem telefonban, mármint: örökre, végérvényesen, visszavonhatatlanul. Ki is csinálja az embert rendesen. El tudtam-e mondani? Meg tudtam-e rendesen kérdezni? Meg tudtam-e értetni? Revideálni, tudtam-e?
A legélénkebb emlékem nem is valamelyik közös munkánkhoz köthető, hanem csupán egy villanáshoz, amikor megnéztük az évtizeddel ezelőtti, majdnem végzetes betegségéből felépülő Törőcsik Marit a Kaposvárott bemutatott Naphosszat a fákon című előadásban.
A Szívhangok alkotóközösség a roma civil szervezetek, színházi szakemberek és társadalomkutatók kezdeményezésére létrejött Sajátszínház Produkcióból alakult, és négy éve az Éljen soká Regina! című előadással mutatkozott be a Trafóban.
A kortárstánc társulat a Sunday című előadását mutathatja be.
A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház az alapítása óta elmúlt 21 évében a posztjugoszláv és a kelet-európai régió fontos színházi műhelyévé vált. A színház alapítóját a nemzeti színjátszásról és legújabb előadásáról kérdeztük.
A tavaly szeptemberi élő színházi bemutatón még lehet, hogy a darab egyértelmű tanulsága – ti. nem mindegy, hogy karantén idején kivel bútorozunk össze – még nem volt ennyire nyilvánvaló.
„Szindikális operettgálát” tartott Urbán András megújult, fiatalított társulata Szabadkán.
