Lássuk a múltat! – Történelemlecke a szemüvegek evolúciójáról

  • Fizetett tartalom
  • 2022. december 19.

Támogatott tartalom

Ha valakit szemüvegben látunk az utcán, az épp olyan természetes ma, mint hogy valaki cipőt visel. A szemüvegek hasznos kiegészítői mindennapjainknak, számtalan embert segítenek hozzá a tökéletes látáshoz. Azonban nem volt ez mindig így. Ezek a napjainkban oly elterjedt eszközök több évszázadnyi csiszolgatást és újítást hagytak maguk mögött, mire kialakult a ma ismert szemüveg.

Korai szemüvegek

Bár a szemüveg feltalálójának személye mindmáig ismeretlen, arról azonban vannak feljegyzések, hogy már az ókori Rómában rájöttek arra, hogy ha kis üvegdarabokat domborúra csiszolnak, azzal tulajdonképpen egy nagyítót hoznak létre, amely segítségével könnyebben el tudják olvasni az apróbetűs szövegeket. Azonban hosszú időnek kellett még eltelnie ahhoz, hogy a szemüvegek elnyerjék mai formájukat.

A legelső hordható szemüvegek Itáliában jelentek meg, valamikor a XIII. században. Ezek a kezdetleges darabok fújt üveg lencsével rendelkeztek, a keretek pedig jellemzően fából, bőrből és alkalmanként állati szaruból (például szarvasmarha tülkéből) készültek. Ezek a keretek még nem rendelkeztek a fülre támaszkodó szárral, helyette a szemüveget, vagy az arc elé tartották vagy az orra rögzítették.

Lássuk a múltat! – Történelemlecke a szemüvegek evolúciójáról

A fejlődés nem áll meg

A fülre akasztható szemüvegek csak jóval később, az 1700-as években jelentek meg, azonban a szemüvegek evolúciója ezen a ponton rendkívül felgyorsult. Benjamin Franklin forradalmi újítása, a bifokális lencse egy egészen új szintre emelte a hasznos kiegészítőket, hiszen ennek köszönhetően azok is visszanyerhették tökéletes látásukat, akik közelre és távolra is gyengébben láttak. 

Hasonlóan jelentős innovációnak számított a zsebszemüveg, azaz a cvikker. Ez az összecsukható szemüvegkeret férfi viselőinek okozta a legnagyobb megkönnyebbülést, ugyanis az urak jellemzően nem szerettek szemüvegeket hordani, ezért kapóra jött ez a praktikus darab, amit – akkor még szemüvegtokok híján – összehajtogatva tarthattak a zsebükben és csak akkor vették elő, amikor szükségük volt rá.

A XIX. században a szemüvegek továbbra is kézzel készültek, ezért még akkoriban is úri kiváltságnak számított ez a drága, kézműves holmi. Azonban az ipari forradalommal mindez egy csapásra megváltozott: a tömeggyártás elterjedésével a munkásosztálybeliek is egyre könnyebben juthattak hozzá a termékhez.

Modernkori látványosságok

Ahogy az 1800-as és 1900-as években a technológia fejlődésével egyre szélesebb körben elérhetővé váltak a szemüvegek, egyre nagyobb hangsúly helyeződött a külalakra. A változatos formákat és széles színválasztékot felsorakoztató divatos női szemüvegkeretek és a stílusos férfi darabok egyértelmű sikert arattak. A robbanásszerű fejlődést a műanyag elterjedése hozta meg, amely lehetővé tette a végtelen variációk létrehozását.

A látványos férfi, női és gyerek szemüveg kollekciók mellett a XX. század első felében megjelentek az első modernkori napszemüvegek is. A 80-as években megjelent az azóta szinte kötelezőnek számító UV-szűrős lencse, azóta pedig számos olyan extrával bővült a repertoár, mint a kékfényszűrős monitor szemüveg

Számos világmárka állt rá a szemüveggyártásra, hogy ezek a – napjainkban már természetes – csodás kiegészítők mindenkinek örömet okozzanak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.

Eddig csak a szégyen

Aláírták a koalíciós szerződést, innentől hivatalosnak tekinthető, hogy megalakul a szétválás utáni Csehország minden bizonnyal leggusztustalanabb kormánya, amelyben egy populista vezér, Andrej Babiš dirigálja saját személyre szabott pártja (az Ano) és két neonáci pártocska (a 7,8 százalékos SPD és a 6,8-as Motoristé sobě) delegáltjait.