Lássuk a múltat! – Történelemlecke a szemüvegek evolúciójáról

  • Fizetett tartalom
  • 2022. december 19.

Támogatott tartalom

Ha valakit szemüvegben látunk az utcán, az épp olyan természetes ma, mint hogy valaki cipőt visel. A szemüvegek hasznos kiegészítői mindennapjainknak, számtalan embert segítenek hozzá a tökéletes látáshoz. Azonban nem volt ez mindig így. Ezek a napjainkban oly elterjedt eszközök több évszázadnyi csiszolgatást és újítást hagytak maguk mögött, mire kialakult a ma ismert szemüveg.

Korai szemüvegek

Bár a szemüveg feltalálójának személye mindmáig ismeretlen, arról azonban vannak feljegyzések, hogy már az ókori Rómában rájöttek arra, hogy ha kis üvegdarabokat domborúra csiszolnak, azzal tulajdonképpen egy nagyítót hoznak létre, amely segítségével könnyebben el tudják olvasni az apróbetűs szövegeket. Azonban hosszú időnek kellett még eltelnie ahhoz, hogy a szemüvegek elnyerjék mai formájukat.

A legelső hordható szemüvegek Itáliában jelentek meg, valamikor a XIII. században. Ezek a kezdetleges darabok fújt üveg lencsével rendelkeztek, a keretek pedig jellemzően fából, bőrből és alkalmanként állati szaruból (például szarvasmarha tülkéből) készültek. Ezek a keretek még nem rendelkeztek a fülre támaszkodó szárral, helyette a szemüveget, vagy az arc elé tartották vagy az orra rögzítették.

Lássuk a múltat! – Történelemlecke a szemüvegek evolúciójáról

A fejlődés nem áll meg

A fülre akasztható szemüvegek csak jóval később, az 1700-as években jelentek meg, azonban a szemüvegek evolúciója ezen a ponton rendkívül felgyorsult. Benjamin Franklin forradalmi újítása, a bifokális lencse egy egészen új szintre emelte a hasznos kiegészítőket, hiszen ennek köszönhetően azok is visszanyerhették tökéletes látásukat, akik közelre és távolra is gyengébben láttak. 

Hasonlóan jelentős innovációnak számított a zsebszemüveg, azaz a cvikker. Ez az összecsukható szemüvegkeret férfi viselőinek okozta a legnagyobb megkönnyebbülést, ugyanis az urak jellemzően nem szerettek szemüvegeket hordani, ezért kapóra jött ez a praktikus darab, amit – akkor még szemüvegtokok híján – összehajtogatva tarthattak a zsebükben és csak akkor vették elő, amikor szükségük volt rá.

A XIX. században a szemüvegek továbbra is kézzel készültek, ezért még akkoriban is úri kiváltságnak számított ez a drága, kézműves holmi. Azonban az ipari forradalommal mindez egy csapásra megváltozott: a tömeggyártás elterjedésével a munkásosztálybeliek is egyre könnyebben juthattak hozzá a termékhez.

Modernkori látványosságok

Ahogy az 1800-as és 1900-as években a technológia fejlődésével egyre szélesebb körben elérhetővé váltak a szemüvegek, egyre nagyobb hangsúly helyeződött a külalakra. A változatos formákat és széles színválasztékot felsorakoztató divatos női szemüvegkeretek és a stílusos férfi darabok egyértelmű sikert arattak. A robbanásszerű fejlődést a műanyag elterjedése hozta meg, amely lehetővé tette a végtelen variációk létrehozását.

A látványos férfi, női és gyerek szemüveg kollekciók mellett a XX. század első felében megjelentek az első modernkori napszemüvegek is. A 80-as években megjelent az azóta szinte kötelezőnek számító UV-szűrős lencse, azóta pedig számos olyan extrával bővült a repertoár, mint a kékfényszűrős monitor szemüveg

Számos világmárka állt rá a szemüveggyártásra, hogy ezek a – napjainkban már természetes – csodás kiegészítők mindenkinek örömet okozzanak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.