Lássuk a múltat! – Történelemlecke a szemüvegek evolúciójáról

  • Fizetett tartalom
  • 2022. december 19.

Támogatott tartalom

Ha valakit szemüvegben látunk az utcán, az épp olyan természetes ma, mint hogy valaki cipőt visel. A szemüvegek hasznos kiegészítői mindennapjainknak, számtalan embert segítenek hozzá a tökéletes látáshoz. Azonban nem volt ez mindig így. Ezek a napjainkban oly elterjedt eszközök több évszázadnyi csiszolgatást és újítást hagytak maguk mögött, mire kialakult a ma ismert szemüveg.

Korai szemüvegek

Bár a szemüveg feltalálójának személye mindmáig ismeretlen, arról azonban vannak feljegyzések, hogy már az ókori Rómában rájöttek arra, hogy ha kis üvegdarabokat domborúra csiszolnak, azzal tulajdonképpen egy nagyítót hoznak létre, amely segítségével könnyebben el tudják olvasni az apróbetűs szövegeket. Azonban hosszú időnek kellett még eltelnie ahhoz, hogy a szemüvegek elnyerjék mai formájukat.

A legelső hordható szemüvegek Itáliában jelentek meg, valamikor a XIII. században. Ezek a kezdetleges darabok fújt üveg lencsével rendelkeztek, a keretek pedig jellemzően fából, bőrből és alkalmanként állati szaruból (például szarvasmarha tülkéből) készültek. Ezek a keretek még nem rendelkeztek a fülre támaszkodó szárral, helyette a szemüveget, vagy az arc elé tartották vagy az orra rögzítették.

Lássuk a múltat! – Történelemlecke a szemüvegek evolúciójáról

A fejlődés nem áll meg

A fülre akasztható szemüvegek csak jóval később, az 1700-as években jelentek meg, azonban a szemüvegek evolúciója ezen a ponton rendkívül felgyorsult. Benjamin Franklin forradalmi újítása, a bifokális lencse egy egészen új szintre emelte a hasznos kiegészítőket, hiszen ennek köszönhetően azok is visszanyerhették tökéletes látásukat, akik közelre és távolra is gyengébben láttak. 

Hasonlóan jelentős innovációnak számított a zsebszemüveg, azaz a cvikker. Ez az összecsukható szemüvegkeret férfi viselőinek okozta a legnagyobb megkönnyebbülést, ugyanis az urak jellemzően nem szerettek szemüvegeket hordani, ezért kapóra jött ez a praktikus darab, amit – akkor még szemüvegtokok híján – összehajtogatva tarthattak a zsebükben és csak akkor vették elő, amikor szükségük volt rá.

A XIX. században a szemüvegek továbbra is kézzel készültek, ezért még akkoriban is úri kiváltságnak számított ez a drága, kézműves holmi. Azonban az ipari forradalommal mindez egy csapásra megváltozott: a tömeggyártás elterjedésével a munkásosztálybeliek is egyre könnyebben juthattak hozzá a termékhez.

Modernkori látványosságok

Ahogy az 1800-as és 1900-as években a technológia fejlődésével egyre szélesebb körben elérhetővé váltak a szemüvegek, egyre nagyobb hangsúly helyeződött a külalakra. A változatos formákat és széles színválasztékot felsorakoztató divatos női szemüvegkeretek és a stílusos férfi darabok egyértelmű sikert arattak. A robbanásszerű fejlődést a műanyag elterjedése hozta meg, amely lehetővé tette a végtelen variációk létrehozását.

A látványos férfi, női és gyerek szemüveg kollekciók mellett a XX. század első felében megjelentek az első modernkori napszemüvegek is. A 80-as években megjelent az azóta szinte kötelezőnek számító UV-szűrős lencse, azóta pedig számos olyan extrával bővült a repertoár, mint a kékfényszűrős monitor szemüveg

Számos világmárka állt rá a szemüveggyártásra, hogy ezek a – napjainkban már természetes – csodás kiegészítők mindenkinek örömet okozzanak.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Candide és az elveszett objektivitás

Politikai irányultságuktól függetlenül a legtöbb összeesküvés-elméletet hasonló intellektuális impulzusok mozgatják: valamilyen rejtett igazság felfedése (általában vélt vagy valós igazságtalanság eltörlése céljából), és a hatalom/elnyomás forrásának egy jól beazonosítható (és célba vehető) pontba tömörítése.

A bomlás virága

1990, Kijev, a Szovjetunió az utolsókat rúgja, egyesek már tudni vélik, mások elképzelni se, de a „kommunizmus” szót már senki ki nem ejti a száján – talán a hősnő kitüntetésekkel dekorált nagypapája szóba hozná („Elvtársak! Kedves barátaim!”), de senki nem figyel köszöntőjére.

Mi történik a föld alatt?

A Nemzeti Nagykönyvtár könyvkiadói részlegén szolgálatot teljesítő Becsey Gergely egy emberi füldarabot talált az egyik könyvszállító kocsi platóján, majd a szintén könyvtáros barátjával, Zoltánnal nyomozni kezdenek.

Közlemény

  • Narancs

Kedves Olvasóink,

lapunk idei utolsó száma a jövő héten jelenik meg, és csütörtök helyett már szerdán megvásárolható lesz a megszokott árushelyeken. 

Megint lebukott egy pap

Történetesen megint egy úgynevezett NER-pap (ez valami olyasmi kifejezés, mint a komcsi alatt a békepap volt, tulajdonképpen most is nyugodtan hívhatnánk őket békepapoknak, ugyan, mi változott).

99 éven át

Zielinski Szilárdot (1860–1924) a hazai vasbeton-építészet atyjaként őrzi az emlékezet, ám mielőtt ebbéli tevékenysége kibontakozhatott volna, nagyívű közlekedési koncepciót dolgozott ki.

Félúton

Érdekes interjút adott hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorának Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter.

Lukács György második halála

  • Kardos András

Fiatalkorában Georg Simmel, Emil Lask, Ernst Bloch, Max Weber és még sok más nagy filozófus mondotta, írta, gondolta, hogy Lukács György filozófiai zseni. Lukács hosszú életében bármely fordulata, üldözése, emigrációja határozta meg éppen a filozófus helyzetét, egy dolog biztos volt: marxizmus előtti fiatalkorában, éppen úgy, mint marxista fordulata után, a legnagyobb filozófusok közé tartozott.

Prés alatt

  • Fleck Zoltán

Az év elején kezdte meg működését az új összetételű Országos Bírói Tanács (OBT), amely a 2018 és 2024 közötti, Magyarországon szokatlanul karakán és a függetlenségért harcokat vállaló testületet váltotta fel.

Az embert látni

Kultúrát közvetíteni – ez volt a népművelő feladata. Miközben a kultúraközvetítés kifejezés és a népművelő szó egyaránt kérdéseket vet fel, egy olyan szakma tűnt el, illetve alakult át, amelynek hetvenes évekbeli virágkora máig hatással van az életünkre.

Tesztidőszak

Újabb hecckampányában a Mi Hazánk a kormányoldaltól már ismerős stílusban mossa össze a homoszexualitást a pedofíliával, az utóbbival vádolva az LMBTQ-közösség ismert szereplőit. Az ügyek kirobbantói furcsa módon a kormánymédiából ugrottak ki a leleplezések hitelesebbé tétele érdekében.