Lássuk a múltat! – Történelemlecke a szemüvegek evolúciójáról

  • Fizetett tartalom
  • 2022. december 19.

Támogatott tartalom

Ha valakit szemüvegben látunk az utcán, az épp olyan természetes ma, mint hogy valaki cipőt visel. A szemüvegek hasznos kiegészítői mindennapjainknak, számtalan embert segítenek hozzá a tökéletes látáshoz. Azonban nem volt ez mindig így. Ezek a napjainkban oly elterjedt eszközök több évszázadnyi csiszolgatást és újítást hagytak maguk mögött, mire kialakult a ma ismert szemüveg.

Korai szemüvegek

Bár a szemüveg feltalálójának személye mindmáig ismeretlen, arról azonban vannak feljegyzések, hogy már az ókori Rómában rájöttek arra, hogy ha kis üvegdarabokat domborúra csiszolnak, azzal tulajdonképpen egy nagyítót hoznak létre, amely segítségével könnyebben el tudják olvasni az apróbetűs szövegeket. Azonban hosszú időnek kellett még eltelnie ahhoz, hogy a szemüvegek elnyerjék mai formájukat.

A legelső hordható szemüvegek Itáliában jelentek meg, valamikor a XIII. században. Ezek a kezdetleges darabok fújt üveg lencsével rendelkeztek, a keretek pedig jellemzően fából, bőrből és alkalmanként állati szaruból (például szarvasmarha tülkéből) készültek. Ezek a keretek még nem rendelkeztek a fülre támaszkodó szárral, helyette a szemüveget, vagy az arc elé tartották vagy az orra rögzítették.

Lássuk a múltat! – Történelemlecke a szemüvegek evolúciójáról

A fejlődés nem áll meg

A fülre akasztható szemüvegek csak jóval később, az 1700-as években jelentek meg, azonban a szemüvegek evolúciója ezen a ponton rendkívül felgyorsult. Benjamin Franklin forradalmi újítása, a bifokális lencse egy egészen új szintre emelte a hasznos kiegészítőket, hiszen ennek köszönhetően azok is visszanyerhették tökéletes látásukat, akik közelre és távolra is gyengébben láttak. 

Hasonlóan jelentős innovációnak számított a zsebszemüveg, azaz a cvikker. Ez az összecsukható szemüvegkeret férfi viselőinek okozta a legnagyobb megkönnyebbülést, ugyanis az urak jellemzően nem szerettek szemüvegeket hordani, ezért kapóra jött ez a praktikus darab, amit – akkor még szemüvegtokok híján – összehajtogatva tarthattak a zsebükben és csak akkor vették elő, amikor szükségük volt rá.

A XIX. században a szemüvegek továbbra is kézzel készültek, ezért még akkoriban is úri kiváltságnak számított ez a drága, kézműves holmi. Azonban az ipari forradalommal mindez egy csapásra megváltozott: a tömeggyártás elterjedésével a munkásosztálybeliek is egyre könnyebben juthattak hozzá a termékhez.

Modernkori látványosságok

Ahogy az 1800-as és 1900-as években a technológia fejlődésével egyre szélesebb körben elérhetővé váltak a szemüvegek, egyre nagyobb hangsúly helyeződött a külalakra. A változatos formákat és széles színválasztékot felsorakoztató divatos női szemüvegkeretek és a stílusos férfi darabok egyértelmű sikert arattak. A robbanásszerű fejlődést a műanyag elterjedése hozta meg, amely lehetővé tette a végtelen variációk létrehozását.

A látványos férfi, női és gyerek szemüveg kollekciók mellett a XX. század első felében megjelentek az első modernkori napszemüvegek is. A 80-as években megjelent az azóta szinte kötelezőnek számító UV-szűrős lencse, azóta pedig számos olyan extrával bővült a repertoár, mint a kékfényszűrős monitor szemüveg

Számos világmárka állt rá a szemüveggyártásra, hogy ezek a – napjainkban már természetes – csodás kiegészítők mindenkinek örömet okozzanak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.