Pánikbetegség, ahogy még nem gondolkodtál róla

  • Fizetett tartalom
  • 2022. december 13.

Támogatott tartalom

Kiket érint, és mennyire elterjedt a pánikbetegség? Alapvetően azokat érinti, akik az átlagnál érzékenyebbek és hajlamosabbak a szorongásra.

Kiket érint, és mennyire elterjedt a pánikbetegség?

Alapvetően azokat érinti, akik az átlagnál érzékenyebbek és hajlamosabbak a szorongásra. Ha csak a betegstatisztikákat nézzük, akkor több a nő, mint a férfi. 

A férfiak jelentős része nem megy el emiatt kezelésekre. Ennek alapvetően az az oka, hogy „a férfiaknak nem lehetnek problémáik, pláne nem lelki eredetűek. Pláne nem pánikolhatnak valamitől”.

Miközben az átlag magyar lakosság 2,5%-a küzd pánikbetegséggel. (Ők nem lehetnek mind csak nők.)

Egy pánikroham is ijesztő. De mi van, ha jön a következő?

A pánikbetegség úgy kezdődik, hogy van egy első roham. Ami nem olyan, mint egy fóbiás roham, vagy egy szorongásroham. Mert itt nincs jelen a fóbiát kiváltó tárgy, és a pánik alábbhagy egy bizonyos idő elmúltával.

A gond azzal van, hogy a roham intenzív mind gondolatokban, mind érzésekben, mind testi tünetekben. A pánikrohamon áteső úgy éli meg, hogy itt a vég, pár pillanat, és meg fog halni. Mivel ekkor még nincs is tisztában azzal, hogy mi történik vele, nem tudja hova tenni a félelmeit, és mindazt, a mi a testével éppen történik.

Ha ebben a stádiumban kéri valaki szakértő segítségét, akkor a kezelés sokkal hatékonyabb, és gyorsabb, mintha valaki csak homokba dugná a fejét.

Mindeközben, mivel a pánikbetegséget kiváltó lelki okok nem oldódnak meg egyik pillanatról a másikra, ezért nagy a valószínűsége, hogy a pánikrohamot követni fogja egy következő.

Ekkor kezdünk el félni a következő rohamtól is. Emlékszünk, hogy milyen tüneteink voltak, és folyamatosan vizsgáljuk magunkat, szkenneljük, hogy mi történik a szervezetünkben. Mikor jön a következő szív mellédobbanás, mikor lesz szapora a légzés, mikor megy fel a pulzusom stb.

Pánikbetegség, ahogy még nem gondolkodtál róla

A pánikbetegség az élet minden aspektusát befolyásolja

A pánikosokra jellemző, hogy igyekeznek elkerülni minden olyan helyzetet, ahol előjöhet a pánik. Emiatt nem ülnek fel tömegközlekedési eszközre, nem mennek le a mozgólépcsőn, nem vezetnek autót, nem szállnak liftbe.

Ebből jól látható, hogy a pánikbeteg teljes életminősége megváltozik. Aki eddig nyugodtan közlekedett, most autóba száll, aki eddig autózott, az most inkább elviteti magát, vagy gyalogol, és nem indul hosszabb utakra. Nem megy közösségbe, nem csinál programokat olyan helyeken, ahol sokan vannak. Nem megy moziba, színházba, nem utazik.

Ami ennél sokkal rosszabb, hogy elkezd félni, hogy a munkahelyén is észrevehetik ezt, és ezért kirúghatják. Amivel aztán még több szorongást okoz magának.

Otthon a család igyekszik megértő lenni, de egy idő után mindenkinek elege lesz ezekből a „mondvacsinált” félelmekből. Megpróbálják megmagyarázni neki logikus úton, hogy amit érez, az nem úgy van. De a félelmeket nem lehet logikával csökkenteni.

Ekkor kerül el a pánikbeteg jó eséllyel szakrendelésre, ahol a pszichiáter vagy a kezelőorvos diagnosztizálja a pánikbetegséget.

A másik nehézség akkor következik be, ha a pánikbeteg szégyelli a betegségét. Úgy éli meg, hogy arcot veszít a családja, a barátai előtt. Fél, hogy nem fogadják majd el. Fél, hogy nem fogják szeretni. 

A pánik gyakran párosul a kontrollvesztés érzésével, vagy avval a félelemmel, hogy kontrollvesztés következhet be. Emiatt a beteg egyedül érzi magát, ami tovább rontja a helyzetét, csökkenti az önbizalmát.

Hatékony stresszmenedzsment segít a pánikbetegség kezelésében

A fentiek alapján egyértelmű, hogy a pánikbetegség olyan, mint egy lavina, ami kihat az életminőség minden területére. 

Ezért az orvosi, és pszichológiai munka mellett hasznos segítség a stressz hatékony kezelése. Ennek az első lépése a betegség elfogadása. 

Hasznos megvizsgálni (nem csak pánikbetegeknek), hogy mi okozza a mindennapi életben a feszültségeket, félelmeket. Ha kifelé ezt nem is tudjuk kimondani, legalább magunknak, magunkért tegyük meg.

Ezek a félelmek önmagukban is elég nagyok. Még annak a gondolata is ijesztő, hogy bekövetkezhetnek. Ezért mindig tudatosítsuk magunkban, hogy „itt vagyok a jelenben”.

A nagy félelmeket nem lehet egy csapásra megoldani, de pici lépésekben bármi kezelhető. A betegség, és a mindennapok erőfeszítése elveszi a fókuszt önmagunkról, arról, hogy képesek legyünk feltöltődni.

Hasznos lenne, ha minden pánikbetegnek lenne egy stresszoldó eszköztára, melyeket egyedileg vagy kombinálva elővehet, és alkalmazhat a félelmei kezeléséhez. Ilyenek a relaxáció, meditáció, vagy bármilyen önsegítő energiagyógyászati ismeret, például az EFT.

A pánikbetegség csak akkor lesz ijesztő, ha a betegségnek hagyjuk, hogy kivegye a kezünkből az irányítást. A szaksegítségen kívül vegye ki a részét a saját gyógyulásából!

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk