rés a présen

A szórakozás művészete

Naphon csoport (Kruczler Móni, Fülöp Farkas)

  • rés a présen
  • 2012. április 14.

Trafik

rés a présen: Ott voltatok a renegád partizás magyar kezdeteinél. Naphon: 1993-98 között Budapesten a technónak egy értékes hajtása nőtte ki magát, virtus, őszinteség, kreativitás, ez volt az X-Lab (Titusz, Tadeusz, Fejér Zsolt és a Psyché Masqarade). Mindegyik bulijuk kihagyhatatlan volt, például a '95 Palmeház szilveszter, Blue Box Asterix party, HocusPocus Feszivál Diósgyőrben, az FMK-s bulik vagy a törökbálinti Katlan Partik.

Performanszokkal, giga dekókkal, eszelősen jó plakátokkal. Létezett csapatszellem, alkotó kedv, és a nép tűzön-vízen át követte őket. Olyan volt, mint egy család, tele barátsággal, szerelemmel és közös álmokkal. Kezdetben rajongóként, aztán alkotóként is belefolytunk. Bedolgoztunk a Frankhegybe is, a Solipse-ba, underground divatbemutatókba, performanszokba. Miután ellopták az X-Lab-lemezeket, fél évig nem volt ennek a körnek célzott, vérbeli underground buli. Ekkor, '97-ben a Magyar Narancsnak szerveztük az első saját partit, és próbáltuk ott folytatni, ahol az X-lab abbahagyta. Ezt tanultuk, ezt szeretjük, ezt is őrizzük.

rap: Mi lett ebből mára?

N: Titusz végig kitartott mellettünk, sokat köszönhetünk neki. Most, hogy ismét divatba jön az acid, a fiatalok is hozzá nyúlnak vissza, de a feeling már más. Néha vannak igazi underground partik is, mint a monstre Hármashatárhegy vagy a mi kis titkos Partizánjaink. Léteznek alkotóközösségek, meg jó arcok, akiket rá lehet venni néha egy kis mókára, és ott vannak a kis családok, akik ebben a szellemben nevelik a gyerekeiket. Na, az talán izgalmas lesz, amit ők gurítanak pár év múlva! 2003-ig nagyon aktívan szerveztünk, majd gyerekünk lett, és mire újrakezdtük, bulidömping lett, beszivárgott egészen a belvárosi klubokig, ami egyértelműen ártott a partikultúrának. Ez sima diszkózás. A közönség is hígabb lett, és már nem privilégium, hanem evidencia egy kis darálás a hétvégén. Többnyire már nem heccből szerveződnek a bulik, hanem karrierek és brandek épülnek. A jó Bernáth(y) mondta, hogy neki szerencséje volt, mert két nagy hullámot is meglovagolt, a '60-70-es éveket, meg a '90-est. Most épp várjuk a következőt.

rap: Mi következik?

N: Március 16-án az R33-ban Maskaride Party, Titusszal, Nagával, Weghával, Kalumettel, légtornásszal, performansszal, nagy díszlettel, csinnadrattával, és hozunk egy nagy külhoni sztárt is, ő Gabriel le Mar, a Saafi Brothers és az Aural Float formációk vezetője. Május 11-én a Syruppal kooperálva elhozzuk a Hardfloor/D live actet, és az Ozora Fesztiválba is bedolgozunk.

rap: Vannak más projektjeitek is?

N: A gyerekeinknek nem szervezhetünk még partyt, de megtaníthatjuk őket a szórakozás művészetére a saját népük kultúráján keresztül. Minden vasárnap ingyenes Családi Táncházat tartunk az Akváriumban (exGödör). A zenét ifj. Csoóri Sándor és családja szolgáltatja, a programot mi magunk vezetjük a zsírkrétakör névre hallgató magyaros akciófestészettel együtt. Picit máshogy közelítünk a folkhoz, kedvünkre csemegézünk, és humorba csomagolva, észrevétlenül okítunk.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.