Az itthon is beszerezhető változatok közül a három legnevesebb a nagyobb szemű, világosbarna árnyalatú turbinado; a guyanai Demerara folyóról elnevezett demerara; valamint a Mauritiuson és Barbadoson termelt muscovado. Sötét, barna színüket természetes úton, a cukornádból nyerik, nem tartalmaznak színező és vegyi anyagokat. Nálunk nem ismert, de különleges ízű a Dél-Amerika országaiban elterjedt, formázott rapadura (Venezuelában, Brazíliában és a karib térségben), ugyanez Mexikóban süveg formájú, piloncillo néven fut, és jellegzetes édességek alapja. Az alábbi elegáns desszertben a cukor nemcsak funkcionális hozzávaló, hanem főszereplő.
Barnacukor panna cotta mandarinos granitával
Hozzávalók (2-4 adag)
2 dl tejszín
1 dl tej
4 dkg muscovado típusú finomítatlan barnacukor
2 db csillagánizs
1 rúd vanília
csipet só
egy zselatinlap
A mandarin granitához:
2 dl frissen facsart mandarinlé (4 db mandarin
vagy clementine)
néhány csepp citromlé
2 ek. cukor
A tejszínt és a tejet egy lábasban forráspontig melegítjük. Hozzáadjuk a csillagánizst és a vanília kikapart magját meg a vaníliarudat. Letakarjuk, 30 percre félretesszük, hogy a fűszerek aromája finoman átjárja a tejszínt. 20 perc elteltével egy tálban hideg vízbe áztatjuk a zselatinlapot, kb. 10 percre. A folyadékot leszűrjük, a csillagánizst és a vaníliarudat eltávolítjuk. Visszaöntjük a lábosba és felmelegítjük. Hozzáadjuk a barnacukrot, felmelegítjük, amíg a cukor teljesen felolvad. A zselatinlapot alaposan kinyomkodjuk, a tejszínhez adjuk, és kézi habverővel elkeverjük, hogy teljesen feloldódjon. Átszűrjük, elosztjuk négy pohárban. Legalább 4 órára (vagy egy egész éjszakára) hűtőbe helyezzük. A jégkásához kifacsarjuk a mandarinok levét. Fél dl vizet összeforralunk 2 ek. cukorral, és a mandarinléhez adjuk. Kihűtjük, majd lapos tálban fagyasztóba tesszük. Kb. kétóránként villával szilánkosra törjük, a krémre kanalazzuk.
A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com
