chili&vanília - Tavaszi pite

  • .
  • 2011. május 19.

Trafik

Dübörögni ugyan még nem dübörög a szezonja, de helyenként már felbukkan. Azok a - szerencsére szaporodó számban lévő - éttermeink, amelyeknek étlapját valóban az évszak és a piac határozza meg, hetente rukkolnak elő valamilyen rebarbarás ajánlattal.
Ki chutneyként, például kacsamáj mellé, ki édes-savanyú köretként, a többség desszertként, sokan fagylalt formájában. Az angol gasztronómiai magazinokkal szemben - amelyekben gyakran kicsattanóan pink vagy piros színben tündököl - nálunk többnyire halványzöld, fehér külsővel jelenik meg. Típusától függően színben a sötét rózsaszínűtől a zöldig terjedhet, nálunk kizárólag az utóbbi terem. Ha édességnek szánjuk és mutatósabbá szeretnénk varázsolni, akkor az a trükk, hogy eperrel együtt készítsük, mert átveszi a színét, és ízben is harmonizálnak. Tejfölösen, sóskához hasonló mártásként, pitékben, dzsemként, kompótként a legfinomabb, de savanyúsága miatt sültekhez is passzol. Az alábbi pite az egyik kedvenc elkészítési módom, ráadásul a legjobb omlós tészta arányait is örökre megjegyzi általa az ember. A 3:2:1 (3 egység liszt, 2 egység zsiradék, 1 egység folyadék) arányt könnyű megjegyezni, és tökéletesen működik. Rusztikus, házias, amolyan igazi délutáni sütemény. A rebarbara remekül harmonizál fűszerekkel, pl. vaníliával, gyömbérrel vagy kardamommal, lehet kísérletezni.

Epres rebarbarapite vaníliávalHozzávalók (10 szelet)

Tészta:

45 dkg lisztcsipet só30 dkg hideg vaj (felkockázva, esetleg reszelve)1,5 dl jeges víz

Töltelék:

fél kg rebarbara (kb. 6 nagy szár)

25 dkg eper, megpucolva25 dkg cukor (a gyümölcs savanyúságától függően)2 evőkanál citromlé1 vanília kikapart magja4 dkg étkezési keményítő

Elkészítjük a tésztát: a liszthez keverjük a sót, majd hozzáadjuk a felkockázott hideg vajat. Az ujjunkkal összemorzsoljuk, nem szabad túldolgozni, ne álljon össze teljesen, a vaj borsó nagyságú, látható maradjon benne. Hozzáöntjük a jéghideg vizet, és csak annyira dolgozzuk össze, hogy épp, hogy összeálljon. Lapos korongot formázunk belőle, és fóliába csomagolva 20 percig hűtőben pihentetjük. A sütőt előmelegítjük 200 fokra. A tésztából egy ökölnyit félreteszünk (ez lesz a rács a tetején), a többit kinyújtjuk, és kibélelünk vele egy 26 cm átmérőjű, magas falú tortaformát (vagy magasabb falú, cakkos szélű piteformát) úgy, hogy a tészta kb. 2 cm-re túllógjon a peremén. A rebarbarát meghámozzuk (ha nagyon fiatal, zsenge, akkor nem szükséges), 3-4 cm-es darabokra vágjuk. Összeforgatjuk a felkockázott eperrel, cukorral, citromlével, a vanília kikapart magjával és a keményítővel (utóbbinak az a szerepe, hogy felvegye a sülés során keletkező levet, a sütemény szeletelhető legyen). A tésztaburokba teszszük. A maradék tésztát kinyújtjuk, hosszú csíkokat vágunk belőle, majd a sütemény tetejét berácsozzuk. 200 fokon egy óráig sütjük. Mascarponéval vagy hideg tejszínhabbal, esetleg vaníliafagylalttal tálaljuk.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.