mi a kotta? - Lelkesülési pillanat

  • .
  • 2011. május 19.

Trafik

Ha úgy vesszük, az idei esztendő voltaképp egyetlen nagy Liszt-maraton, ám azért még így is elkülöníthetünk az év során egy napot, amelyre külön is ráillik ez az elnevezés. 2011 e kitüntetett napja a május 22-i vasárnapra esik, amikor is a Millenáris különböző tereit betölti majd Liszt Ferenc és a crossover egyként eleven szelleme.
A főként a fiatalabb korosztályok érdeklődésére bazírozó üdvös rendezvényen így ott leljük majd a Concerto Budapest, a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok mellett a Muzsikás együttest, s a retróban utazó Budapest Bárt is. Valamint a zongoránál Mocsári Károlyt, Oravecz Györgyöt, Hegedűs Endrét és fiatal vendégpianistákat - Clara Frühstück és Igor Levit személyében.

"A fentebbi nap Magyarország műtörténetében a legfényesebb, a legdicsőbb s a legmesszebbre kiható lapot fogja képezni. [...] A magyar főváros alig látott még hasonló nagyszerű lelkesülési pillanatot..." Ez az elragadtatott idézet nem a Liszt-maraton valamely beharangozójából vétetett, hanem immár a hét másik bicentenáriumi eseményéhez, a Szent Erzsébet legendájának előadásához tartozik. Az oratórium ősbemutatójára ugyanis Pesten, a Vigadóban került sor 1865 augusztusában, s erről a produkcióról fogalmazta meg méltán elfogult kritikáját a szövegkönyv magyarítását elvégző idősebb Ábrányi Kornél. A mű ajánlása a leginkább egzaltált középkor- és Wagner-rajongásáról ismert, ámde Lisztet is nagyra becsülő bajor királynak, II. Lajosnak szólt. (Festményünk épp 1865-ban mutatja a frissen megkoronázott uralkodót.) A jócskán nagyszabású Szent Erzsébet legendája most kedden Kocsis Zoltán irányítása alatt, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Énekkar, az MR Gyermekkórusa, valamint hat énekes szólista előadásában vonul majd be a Nemzeti Hangversenyterembe (május 24., fél nyolc).

A héten a továbbiakban egy másik világraszóló magyar zeneszerző előtt tiszteleghetünk, hiszen az öt esztendeje elhunyt Ligeti György műveiből a kialakult hagyománynak megfelelően idén májusban is komplett Hommage-koncertet rendeznek Rácz Zoltánék (Nemzeti Hangversenyterem, május 23., fél nyolc). Az UMZE Kamaraegyüttese mellett Spányi Miklóst és Csalog Gábort is felléptető hangversenyen Ligeti 1950 és 1979 között komponált műveiből hallhatunk majd válogatást, a Nemzeti Filharmonikusok soros bérleti koncertjén pedig még egy további Ligeti-opus gazdagítja a heti repertoárt: a 2001: Ûrodüsszeia zenei anyagából is okvetlenül ismerős Atmosphéres (1961). A Gilbert Varga által dirigált program egyebekben Hummel Esz-dúr trombitaversenyét is ígéri, méghozzá Boldoczki Gábor bravúrszólójával (Nemzeti Hangversenyterem, május 19., fél nyolc). Ám erről már éppúgy csupán futó említést tehetünk, akárcsak a szombat két barokk csodájának előadásairól: az MR zenei együtteseinek Bach-produkciójáról, a h-moll mise kora délutáni megszólaltatásáról a terézvárosi Szent Teréz-templomban (május 21., két óra), valamint Vashegyi Györgyék Messiásáról (Nemzeti Hangversenyterem, május 21., hat óra). Szóval, ha igyekszünk, ezen a szombaton akár egy szakrális barokk maratont is teljesíthetünk!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.