mi a kotta? - Lelkesülési pillanat

  • .
  • 2011. május 19.

Trafik

Ha úgy vesszük, az idei esztendő voltaképp egyetlen nagy Liszt-maraton, ám azért még így is elkülöníthetünk az év során egy napot, amelyre külön is ráillik ez az elnevezés. 2011 e kitüntetett napja a május 22-i vasárnapra esik, amikor is a Millenáris különböző tereit betölti majd Liszt Ferenc és a crossover egyként eleven szelleme.
A főként a fiatalabb korosztályok érdeklődésére bazírozó üdvös rendezvényen így ott leljük majd a Concerto Budapest, a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok mellett a Muzsikás együttest, s a retróban utazó Budapest Bárt is. Valamint a zongoránál Mocsári Károlyt, Oravecz Györgyöt, Hegedűs Endrét és fiatal vendégpianistákat - Clara Frühstück és Igor Levit személyében.

"A fentebbi nap Magyarország műtörténetében a legfényesebb, a legdicsőbb s a legmesszebbre kiható lapot fogja képezni. [...] A magyar főváros alig látott még hasonló nagyszerű lelkesülési pillanatot..." Ez az elragadtatott idézet nem a Liszt-maraton valamely beharangozójából vétetett, hanem immár a hét másik bicentenáriumi eseményéhez, a Szent Erzsébet legendájának előadásához tartozik. Az oratórium ősbemutatójára ugyanis Pesten, a Vigadóban került sor 1865 augusztusában, s erről a produkcióról fogalmazta meg méltán elfogult kritikáját a szövegkönyv magyarítását elvégző idősebb Ábrányi Kornél. A mű ajánlása a leginkább egzaltált középkor- és Wagner-rajongásáról ismert, ámde Lisztet is nagyra becsülő bajor királynak, II. Lajosnak szólt. (Festményünk épp 1865-ban mutatja a frissen megkoronázott uralkodót.) A jócskán nagyszabású Szent Erzsébet legendája most kedden Kocsis Zoltán irányítása alatt, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Énekkar, az MR Gyermekkórusa, valamint hat énekes szólista előadásában vonul majd be a Nemzeti Hangversenyterembe (május 24., fél nyolc).

A héten a továbbiakban egy másik világraszóló magyar zeneszerző előtt tiszteleghetünk, hiszen az öt esztendeje elhunyt Ligeti György műveiből a kialakult hagyománynak megfelelően idén májusban is komplett Hommage-koncertet rendeznek Rácz Zoltánék (Nemzeti Hangversenyterem, május 23., fél nyolc). Az UMZE Kamaraegyüttese mellett Spányi Miklóst és Csalog Gábort is felléptető hangversenyen Ligeti 1950 és 1979 között komponált műveiből hallhatunk majd válogatást, a Nemzeti Filharmonikusok soros bérleti koncertjén pedig még egy további Ligeti-opus gazdagítja a heti repertoárt: a 2001: Ûrodüsszeia zenei anyagából is okvetlenül ismerős Atmosphéres (1961). A Gilbert Varga által dirigált program egyebekben Hummel Esz-dúr trombitaversenyét is ígéri, méghozzá Boldoczki Gábor bravúrszólójával (Nemzeti Hangversenyterem, május 19., fél nyolc). Ám erről már éppúgy csupán futó említést tehetünk, akárcsak a szombat két barokk csodájának előadásairól: az MR zenei együtteseinek Bach-produkciójáról, a h-moll mise kora délutáni megszólaltatásáról a terézvárosi Szent Teréz-templomban (május 21., két óra), valamint Vashegyi Györgyék Messiásáról (Nemzeti Hangversenyterem, május 21., hat óra). Szóval, ha igyekszünk, ezen a szombaton akár egy szakrális barokk maratont is teljesíthetünk!

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.