mi a kotta? - Lelkesülési pillanat

  • .
  • 2011. május 19.

Trafik

Ha úgy vesszük, az idei esztendő voltaképp egyetlen nagy Liszt-maraton, ám azért még így is elkülöníthetünk az év során egy napot, amelyre külön is ráillik ez az elnevezés. 2011 e kitüntetett napja a május 22-i vasárnapra esik, amikor is a Millenáris különböző tereit betölti majd Liszt Ferenc és a crossover egyként eleven szelleme.
A főként a fiatalabb korosztályok érdeklődésére bazírozó üdvös rendezvényen így ott leljük majd a Concerto Budapest, a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok mellett a Muzsikás együttest, s a retróban utazó Budapest Bárt is. Valamint a zongoránál Mocsári Károlyt, Oravecz Györgyöt, Hegedűs Endrét és fiatal vendégpianistákat - Clara Frühstück és Igor Levit személyében.

"A fentebbi nap Magyarország műtörténetében a legfényesebb, a legdicsőbb s a legmesszebbre kiható lapot fogja képezni. [...] A magyar főváros alig látott még hasonló nagyszerű lelkesülési pillanatot..." Ez az elragadtatott idézet nem a Liszt-maraton valamely beharangozójából vétetett, hanem immár a hét másik bicentenáriumi eseményéhez, a Szent Erzsébet legendájának előadásához tartozik. Az oratórium ősbemutatójára ugyanis Pesten, a Vigadóban került sor 1865 augusztusában, s erről a produkcióról fogalmazta meg méltán elfogult kritikáját a szövegkönyv magyarítását elvégző idősebb Ábrányi Kornél. A mű ajánlása a leginkább egzaltált középkor- és Wagner-rajongásáról ismert, ámde Lisztet is nagyra becsülő bajor királynak, II. Lajosnak szólt. (Festményünk épp 1865-ban mutatja a frissen megkoronázott uralkodót.) A jócskán nagyszabású Szent Erzsébet legendája most kedden Kocsis Zoltán irányítása alatt, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Énekkar, az MR Gyermekkórusa, valamint hat énekes szólista előadásában vonul majd be a Nemzeti Hangversenyterembe (május 24., fél nyolc).

A héten a továbbiakban egy másik világraszóló magyar zeneszerző előtt tiszteleghetünk, hiszen az öt esztendeje elhunyt Ligeti György műveiből a kialakult hagyománynak megfelelően idén májusban is komplett Hommage-koncertet rendeznek Rácz Zoltánék (Nemzeti Hangversenyterem, május 23., fél nyolc). Az UMZE Kamaraegyüttese mellett Spányi Miklóst és Csalog Gábort is felléptető hangversenyen Ligeti 1950 és 1979 között komponált műveiből hallhatunk majd válogatást, a Nemzeti Filharmonikusok soros bérleti koncertjén pedig még egy további Ligeti-opus gazdagítja a heti repertoárt: a 2001: Ûrodüsszeia zenei anyagából is okvetlenül ismerős Atmosphéres (1961). A Gilbert Varga által dirigált program egyebekben Hummel Esz-dúr trombitaversenyét is ígéri, méghozzá Boldoczki Gábor bravúrszólójával (Nemzeti Hangversenyterem, május 19., fél nyolc). Ám erről már éppúgy csupán futó említést tehetünk, akárcsak a szombat két barokk csodájának előadásairól: az MR zenei együtteseinek Bach-produkciójáról, a h-moll mise kora délutáni megszólaltatásáról a terézvárosi Szent Teréz-templomban (május 21., két óra), valamint Vashegyi Györgyék Messiásáról (Nemzeti Hangversenyterem, május 21., hat óra). Szóval, ha igyekszünk, ezen a szombaton akár egy szakrális barokk maratont is teljesíthetünk!

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.