étel, hordó - GUNDEL

  • .
  • 2010. március 18.

Trafik

"A Gundel vendéglő nagyobb, jobb hírverést biztosít Budapest számára, mint egy hajórakomány turistaprospektus" - írta 1939-ben a New York Times, de ma még ennél is többre gondolunk, ha a Gundel szóba kerül. Nincs mese, ez a leghíresebb budapesti étterem, ráadásul éppen százéves, bontanánk a pezsgőt.
Van persze abban valami szimbolikus, hogy az étterem örök idők óta a pesti Zoo szomszédjában áll, jobban mondva köré építették az állatkertet, bár az is lehet, hogy megint csak a cinizmusunk dolgozik. Ünneprontásnak egyelőre legyen elég annyi, hogy a Gundelt éppen tíz évvel a New York Times lelkes cikke után államosították, sokat adnánk, ha megtekinthetnénk például az 1951-es étlapot. Vajon szerepelt rajta zónapörkölt? És milyen lehetett a dekoráció? Sztálin-kép? Vörös csillag? Faliújság? Egyáltalán, Gundelnak hívták?

Azért mondjuk mindezt, mert az 1991-ben ismét magánkézbe került étteremben olyan érzésünk támad, mintha a vendéglátó-ipari múzeum kiállítótermébe lépnénk. Pontosabban egy múzeumba, amely húsz évvel ezelőtt nyílt, és a luxusról alkotott akkori elképzelést prezentálja: míves berendezés, tökéletes személyzet, kifogástalanul terített asztalok. Az persze nem igaz, hogy ez a majdnem húsz év - esetleg több vagy kevesebb, nem tudjuk, hogy pontosan mikor újították fel a belsőt - nyomot hagyott volna, hiszen szó sincs kopottságról. Ám mivel az enteriőrt illetően történeti hűségre törekedtek, egyértelmű a kudarc. Az ilyen "historizálásnak" ma már sokkal kifinomultabb trükkjei vannak.

Persze, ha nem a Gundelben lennénk, szóba sem hoznánk efféle szeplőt, ám mivel "világhírű" étterembe foglaltattunk asztalt, a maximum a minimum. Így hát attól sem kell hanyatt esnünk, hogy a pincér az utánunk jövő vendégeknek a "Munkácsynál" ajánl helyet, ásványvizünknek pedig az asztal mellé odakészített pezsgősvödörben a helye.

Két menüsort rendelünk. Az olcsóbbnál (Séfek asztaláról, 3800 Ft) kapros lazacterrin pirított magos salátán az előétel, kifejezetten tavaszias zsongás, a halas göngyöleg nemcsak kapros, de káprázatos is, a saláta viszont olajosabb a kelleténél. Az Esterházy rostélyosra nem mondhatunk semmi rosszat, miért tennénk? A vadas izgalmas variációjával van dolgunk, de nemcsak a szelet hús miatt tér el a hagyományostól: a kapribogyó, a knédlire emlékeztető barnamártásos zsemlegombóc tényleg izgalmas. Viszont a rétestésztába töltött eperhabtól többet vártunk, bár könnyedsége megkérdőjelezhetetlen.

A második sor (Déli csábítás, 5900 Ft) kellemesen hétköznapi karalábélevessel indul, de az egyszerűséget indokolja a következő menet, a már-már édesen gyengéd bárány osso bucco, amihez kiváló rozmaringos burgonyát és felejthető, szinte szottyadt gyöngyhagymát adnak. Míg az előző sor desszertje röpködött, mint a pillangó, a meggyes ördögpirula olyan súlyos, mint Dante sorai, ám meglepetésünkre mégsem nehezedünk el. Így hát nincs akadálya, hogy a "kötelező" Gundel-palacsintát (1690 Ft) feszültségmentesen próbáljuk ki. Lehet, hogy szentségtörés, de ettünk már ennél jobbat.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?