kertész lesek - CAFÉ ZACCOS

  • .
  • 2007. augusztus 16.

Trafik

Úgy tűnik, nem véletlenül költözött a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum a Bazilika tövébe. A Szent István tér környéke az elmúlt egy-két évben valóságos gasztrocentrummá változott, ötpercenként nyílik egy új hely, többnyire "café and restaurant", terasszal.

Úgy tűnik, nem véletlenül költözött a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum a Bazilika tövébe. A Szent István tér környéke az elmúlt egy-két évben valóságos gasztrocentrummá változott, ötpercenként nyílik egy új hely, többnyire "café and restaurant", terasszal. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen az utolsó vacsorát mindig megelőzi egy első ebéd. Ráadásul a city sűrűjében vagyunk: kizárólag turisták és bankfiúk járnak erre, vagyis a fizetőképes közönség szinte házhoz jön, és akkor még nem beszéltünk a sorozatban elkövetett közeli esküvőkről.

A tömeg szinte kisodor a térről, ezért kissé lejjebb húzódunk a Hercegprímás utcában, amit a látottak alapján csak egy hajszál választ el a cigányprímástól. Igaz, hogy az utcáról nyíló kávézókba sokkal inkább tangóharmonikást képzelhetünk - szintén zenész -, de száz forintnak borravaló nélkül is ötven a fele.

Az Arany János utca sarkán álló Café Zaccos a nevétől vált közismertté. Egy külföldinek minden bizonnyal valami görög vendéglő ugrik be, nekünk magyaroknak viszont a setétbarna üledék, ami ugyebár több mint visszataszító. De éppen itt a trükk! A hazai versenyző ugyanis nem hiszi el, hogy egy kávéháznak ez lehet a neve, ezért ő is az öreg Zakkoszra gondol, ami persze kizárólag Anthony Quinn alakításában lenne hiteles. Csakhogy sehol egy Zorba, a kávé viszont egyáltalán nem "zaccos". Nevettünk már rosszabb vicceken is.

A járdára telepített teraszon foglalunk helyet, ami lehetővé teszi, hogy a jelentős gyalogosforgalmat tanulmányozzuk. Hosszú percekig levegőnek néznek bennünket, noha két felszolgáló is akad. Az egyikkel többször sikerül szemkontaktust teremtenünk, ám valahogy mindig más dolga van. Pedig amikor megérkeztünk, igazán kedvesen kérdezte, hogy hozzon-e hamutartót! A hosszú várakozás után végül a másik hölgy lép asztalunkhoz. Azt kérdi, mit parancsolunk, bár hanghordozásából úgy tűnik, inkább ő parancsol. Meleg libatepertővel kezdenénk a programot. "Megnézem, hogy van-e." A hölgy eltűnik, jóval később visszatér és közli: "Az nincs." Sült paradicsomos mozzarella (990 Ft) annál inkább, ami igazán jó választásnak bizonyul. Mindent megbocsátunk, még arra a jégkrémet majszoló kisfiúra sem tudunk haragudni, aki épp asztalunk mellett elhaladva szemetel. Az étlap egyébként a kevés, de változatos jegyében készült. Úgy tűnik, a Lapis Daging Semarang nevezetű indonéz nemzeti étel a legnagyobb attrakció, de amikor az összetevők között nemcsak a hagymás pácban érlelt bélszínszeletet, de a ketchupot is felfedezzük, elmegy tőle a kedvünk. A krétai sertésbordát Zakkosz miatt mellőzzük, Attila kardját (1690 Ft) viszont nem hagyhatjuk ki. A "hun specialitás" valójában saslik - pulykamellet húznak a nyársra paprikával, hagymával, baconnel és cukkinivel, steakburgonyával tálalják -, de hogy mindez mennyire autentikus, arról talán Szörényi Leventét kellene megkérdezni. Mi csak annyit mondhatunk, hogy a pulyka túlságosan száraz és kemény, a sült zöldségek petyhüdtek, a steakburgonya átlagos. A currys pácban érlelt csirkemellel (1490 Ft) viszont megvigasztalódunk. A sajtos, gyümölcssalátás hússzelet nemcsak lágyabb és selymesebb, sokkal ízletesebb is, kár, hogy a rizzsel nem bíbelődött a szakács, ezért az összefőtt, értékelhetetlen masszát igyekszünk elkerülni. Bárcsak ez lenne a legnagyobb tragédia! Határtalan mohóságunkban azonban rendelünk egy császármorzsát (690 Ft), ami végzetes hibának bizonyul. Az összetört kekszre emlékeztető sütit (?) olyan émelyítő eperlekvárral locsolták le, amivel csak egy dolgot tehetünk: a lehető leghamarabb elfelejtjük. Csakhogy gyomrunk még órákkal az ebéd után is gondoskodik arról, hogy emlékezetes maradjon.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.