A műfaj az elmúlt száz évben gyakorlatilag nem változott, bár a minőséget illetően évjárattól függően hatalmas eltérések lehetnek, de azt nem gondoltuk volna, hogy egyszer arra is akad jelentkező, hogy megreformálja a piros-fehér cégérbe vésett tradíciót. Úgy tűnik, hogy Budán, a Bartók Béla úton, közel a körtérhez efféle kísérlet kezdődött.
Noha a Mangalica és Társai Húspatika név azt a szokásos ostobaságot sugallja, mely szerint az egészséges táplálkozás záloga lenne a nevezett sertés, ezt leszámítva szerencsére semmi nem utal az evvel kapcsolatos (általában hungarikumfesztiválokon felbukkanó) fanatizmusra. Mindent összeadva a húspatika nagy műgonddal, tisztességesen berendezett hentesüzlet, ahol kiváló árut mérnek, ráadásul egyéb, minőséginek látszó csemegékből (sajtok, mézek, pálinkák) is lehet válogatni. Tulajdonképpen már ez is rendhagyó, forradalmi újításként mégis a szinte vendéglői hangulatú meleghús-kiszolgálást említenénk - nemcsak amiatt, hogy itt rendes (csülköt formázó fa-) tányéron, késsel, villával és ülve fogyaszthatunk.
A választék is eltérő: a hideg és grillszendvicsek, illetve a csemegeuborka, csalamádé, savanyúpaprika vonalnál változatosabb savanyúságok mellett a tarja, a karaj és az oldalas viszi a prímet, sült krumplis, salátás körítéssel, kedves kiszolgálással. A mangalicapecsenye néven futó karaj és tarja vegyes tál joghurtos lila káposztával (1490 Ft) tökéletes választás: a zöldköret nem a konzervdobozból bújt elő, a hús pedig valóban fantasztikus. De ha valaki ezután a mangalica szerény zsírtartalmát emlegeti, azt úgy fogjuk körberöhögni, mint kedves ismerőseink bennünket, akiknek a desszert helyett vásárolt Chocolitza nevű töpörtyűs csokigolyó (990 Ft) maradékát kínáltuk. Akik vették a bátorságot, és megkóstolták, hozzánk hasonlóan úgy vélekedtek, hogy ha nem is egy Mozart Kugel, bűn lett volna kihagyni.
